Mire végzel ennek a cikknek az elolvasásával, világszerte körülbelül 300 ezer ember fogja frissíteni állapotát a Facebookon.
Őrület, igaz?
Akkor gondolj bele abba, hogy ezek az állapotfrissítések 800 millió másik emberhez jutnak majd el.
Oldalunk olvasói közül is bizonyára sokan használjátok rendszeresen a Facebookot. Ha így van, akkor gratulálunk hozzá! Hiszitek vagy sem, de azáltal, hogy színes buborékokat pukkantgattok vagy Gangnam Style-paródiákat néztek a kék közösségi oldalon, okosabbá válhattok. Hogy hogyan? Olvassátok végig a cikket és kiderül.
1. Több barát, több ész
Minél több barátja van valakinek a Facebookon, többnyire annál eszesebb
A közelmúltban végzett felmérések szerint minél több barátja van valakinek a Facebookon, annál fejlettebb agyának amygdala része. Az amygdala részben az érzelmi reakciókért és egyes emlékező funkciókért (arcok, nevek, stb.) felelős.
A kutatók egyelőre nem biztosak benne, hogy a Facebook-barátok számának növekedése okozza-e valamilyen módon ezt a fejlődést vagy egyszerűen a fejlettebb amygdalával rendelkező emberek rendelkeznek-e több kapcsolattal, mint az átlag. Geraint Rees professzor azt tervezi, hogy hosszabb időn keresztül figyelemmel követ néhány felhasználót, és megfigyeli, hogy milyen változások mennek végbe agyukban az ismerőseik számának növekedése vagy csökkenése hatására. Ha gondolod, kísérletezz és küldj felkérést mindenkinek, akit valahonnan ismerhetsz. Ki tudja, még az is lehet, hogy működik.
2. Jobb memória
A Facebookozás javítja az emlékezőképességedet
Ha túl sok barátod van, nehezen tudod minddel tartani a kapcsolatot és mindegyikkel foglalkozni. A való életben ezért legfeljebb néhány tucat olyan ismerősünk van, akikkel rendszeresen találkozunk ás tartjuk kapcsolatot, ilyenek például a munkatársak, osztálytársak, ivócimborák. Rajtuk kívül van még körülbelül féltucat közeli barátunk, akikkel rendszeresen összejárunk. A Facebookon azonban egy átlagos embernek több mint 200 ismerőse van, ami egy hatalmas szám. Dr. Tracy Alloway skót kutató szerint egyszerűen azzal, hogy elolvassuk állapotfrissítéseiket és nyomon követjük őket az interneten, javítjuk a memóriánkat.
Ennek a jelenségnek a megfigyelése már nem jár annyira gyerekcipőben, mint az előzőé és mindenkinél megfigyelhető. Nem feltétlenül kell, hogy több száz barátod, ismerősöd legyen a Facebookon, elég ha egyszerűen valamennyivel több mint a való életben. Az agyad ugyanúgy bánik az online világban az ismerőseidről szerzett információkkal, mintha a valóságban történne mindez, így keményebben kell dolgoznia, hogy ezeket mind továbbítsa és eltárolja, ezáltal javul a memória. Vagy ahogy Dr. Alloway fogalmaz: „Munkára készteti az agyad és javítja az idegi kapcsolatokat.”
3. Sokoldalúbb gondolkodás, több idegpálya
A más emberekkel való kommunikáció, interakció elősegíti a szélesebb körű gondolkodást
Nem mi, emberek vagyunk az egyedüliek, akik kapcsolatba lépünk, összedolgozunk másokkal, ha meg szeretnénk oldani problémáinkat, de jóval többször tesszük ezt, mint az állatok. Egyes elméletek szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy agyunk ekkorára fejlődött. Dublini kutatók megfigyelték két ember agyát, akik úgy döntöttek, hogy egymást segítve dolgoznak egy közös cél elérése érdekében. A kutatás kimutatta, hogy agyukban új idegpályák jöttek létre, ahogy megismerkedtek egymás gondolkodásmódjával, a különböző lehetséges megoldásokkal.
A kutatást vezető Luke McNally szerint az agyban minden esetben ilyen folyamatok mennek végbe személyek közötti interakció esetén. Ez így természetesen nem kizárólag a Facebookozókra igaz, de egy másik. tizenhárom különböző országban végzett kutatás kimutatta, hogy a fiatalok 40%-a többet kommunikál az interneten, mint a való életben, így a Facebooknak is egyre nagyobb szerepe van az új idegpályák születésében.
4. Pozitív érzelmek
A pozitív érzelmek segítenek kreatívabbá válni
Sok rosszat el lehet mondani a Facebookról, de annak, hogy tartani tudjuk rajta keresztül a kapcsolatot családtagjainkkal és barátainkkal, pozitív hatásai vannak többek között kreativitásunkra is. Egy kísérletsorozatban az alanyok egy részének pozitív tartalmú kisfilmeket vetítettek le, ezután sokkal jobban teljesítettek az asszociációs és egyéb, kreativitást igénylő feladatokban, mint azok a társaik, akik nem látták a filmeket. Egy másik kísérletben orvosok voltak az alanyok, akiknek egy májbetegséget kellett diagnosztizálniuk és meghatározni annak kiváltó okát. Azok az orvosok, akiknek a feladat előtt pozitív képeket mutattak, sokkal gyorsabban és kreatívabban állították fel a diagnózist.
Facebookozás közben is sok pozitív élmény ér minket, legyen szó akár az ismerősökkel való chatelésről, bejegyzések olvasásáról, vagy a megosztott vicces videók és képek megnézéséről. Ezáltal tehát egyben kreatívabbá is válunk.
5. Cuki kisállatok
Az aranyos kisállatok segítenek a koncentrációban
A Facebookot elárasztották az aranyos állatkák, szinte nem tudunk úgy bejelentkezni, hogy a főoldalon ne legyen megosztva egy kép egy teáscsészében fekvő kiscicáról, egymás hegyén-hátán alvó kiskutyákról és kismacskákról és más aranyos szőrmókokról. Ez pedig így van a legnagyobb rendben, hiszen a Hirosimai Egyetem tudósai megállapították, hogy cuki állatkák képeinek a nézegetése jó hatással van a koncentrációs képességre és a hatékonyságra.
A kísérletben résztvevőknek nagy odafigyelést igénylő feladatokat kellett megoldaniuk. Kezdés előtt három csoportra osztották őket, az első csoportnak kisállatokról, a másodiknak felnőtt állatokról, míg a harmadiknak ételekről készült képeket mutattak. Rajtuk kívül volt egy kontrollcsoport is, akiknek nem mutattak képeket. A kiértékelés során kiderült, hogy az a csoport, mely kisállatok képeit nézegette a feladat elkezdése előtt, 44%-kal jobban teljesített, mint a kontrollcsoport és a többi „képes csoport”.
6. Íráskészség
A Facebookozás javítja az íráskészséget
Sokan úgy gondolják, hogy mostani fiatal generáció a valaha volt legbutább, akik szerint a Twitternek, az okostelefonoknak és más újkori vívmányoknak köszönhetően az intelligens nyelvhasználat egyre ritkul, legfőképpen az írás terén. Az igazság azonban az, hogy jó esély van rá, hogy a mai generáció többet és jobban ír, mint bármelyik másik az elmúlt ötven évben, ez pedig nagyban köszönhető az olyan közösségi oldalaknak, mint például a Facebook.
A Stanfordi Egyetemen végzett kutatásokból kiderült, hogy azok az iskoláskorú fiatalok, akik rendszeresen írtak a Facebookra, jobb írókká váltak ezáltal. Ennek az az oka, hogy írói stílusukat és nyelvezetüket megtanulták az adott szituációhoz alakítani. Az egyes tanulók Facebook-bejegyzéseiből, e-mailjeiből és iskolai füzeteiből kiemelt szövegek teljesen eltérő stílusúak voltak, bár ugyanaz a személy írta őket, tehát megtanultak sikeresen váltogatni a különböző nyelvezetek között, hasonlóképpen, mint amikor egy több nyelven beszélő személy megfelelő környezetben a megfelelő nyelvet használja.
7. Olvasás
A Facebook rákényszerít az olvasásra
A Facebookon megjelenő állapotfrissítések és különböző bejegyzések nagyrészt szövegekből állnak. A legtöbb poszt ugyan teljesen érdektelen és semmilyen értékes információt nem tartalmaz a számunkra, de maga az olvasás mégis rengetegféle módon befolyásolja agyunk működését. Egy nemrég elvégzett kutatásban a résztvevők agyát fMRI vizsgálatnak vetették alá, miközben egy könyvet olvastak. Előbb arra kérték őket, hogy úgy olvassák a könyvet, mintha szabadidejükben, szórakozásból tennék mindezt, majd pedig arra, hogy műelemzői szempontok szerint olvassanak.
Az eredmények szerint a két különböző olvasási mód hatására a vér az agyban különböző területekre áramlott és más-más mentális funkciók léptek életbe. Ugyanez a helyzet a Facebook-posztok olvasásakor is, az eltérő bejegyzéseket eltérő hozzáállással olvassuk, így folyamatosan agyunk más-más területeit stimuláljuk. Gondolj csak bele, Te sem ugyanúgy olvasol el egy megosztott politikai hírt, mint azt, ha egy barátod arról ír, hogyan készítette el a hétvégi sült csirkét.
A Facebook ezen felül a szelektív olvasás képességét is fejleszti. Ahogy egyre lejjebb görgetsz a főoldalon, szemeddel folyamatosan futod át a bejegyzéseket, mindeközben agyad rendszerezi az el-elkapott szavakat, mondatokat és arra koncentrál, hogy megtalálja azt a posztot, mely érdekes lehet a számodra.
8. Hatékonyabb érvelés
Az online viták segítenek a logikusabb, jobban felépített érvek felépítésében
Az emberek előszeretettel vitáznak az interneten keresztül, így természetesen a Facebookon is, amit az agy egyszerűen imád. Az emberi viselkedést vizsgáló tudósok szerint a vitázás – az, hogy bebizonyítsd másoknak, hogy a te álláspontod a helyes – az emberi intelligencia egyik alapja. Egy vitát csak hatásos, jól felépített érvekkel lehet megnyerni, ezek előállításához pedig agyad több területét is meg kell tornáztatnod. Nem elég csak a memóriádat használnod, hogy visszaemlékezz a szükséges szavakra vagy eseményekre, melyek alátámasztják igazadat, de jól kell tudnod felépíteni és megfogalmazni is érveidet, hogy valóban hatásosak legyenek.
Míg a való életben a viták gyakran lesüllyednek a „Te vagy a hülye!” – „Nem, te vagy a hülye!” párbeszédek szintjére, addig internetes szópárbaj esetén van idő gondolkodni a válaszon, így nagy a valószínűsége, hogy ki is használjuk ezt az időt és felállítjuk a tőlünk telhető legerősebb érveket. Ezzel igénybe vesszük és fejlesztjük az agy ehhez szükséges részeit.
9. Kristályos intelligencia
A Facebook a kristályos intelligencia melegágya
Kulturális intelligencia, politikai intelligencia, közösségi intelligencia – ezek közül egyiknek sincs különösebben köze az agy mechanikai működéséhez, de mindegyik hozzá tartozik a világról alkotott képünkhöz, a világ dolgainak megértéséhez és ezzel kapcsolatos ismereteinkhez. Ezt összességében kristályos intelligenciának nevezzük. Egy népszerű elmélet szerint az emberek kétféle intelligenciával rendelkeznek: folyékonnyal (másik nevén hajlékonnyal) és kristályossal. A folyékony a problémák megoldásáért és a logikáért felel, míg a kristályos egyfajta tudástár, mely a múlt és a jelen eseményeivel kapcsolatos tudásunkat és tapasztalatainkat raktározza.
Hol láttad először a Gangnam Style című népszerű klipet? Nagyon valószínű, hogy a Facebookon, ahogy rengeteg másik ember is. Hol kapsz folyamatosan naprakész információkat kedvenc együtteseddel vagy sportcsapatoddal kapcsolatban? A Facebook tele van információval és tudással. A számodra érdekteleneket agyad kiszűri, másokat elraktároz, ezzel fejlesztve kristályos intelligenciádat. Persze rengeteg más helyen is lehet információt gyűjteni és tudást szerezni, de a Facebook tömve van ezekkel, érdemes időnként átfutni a bejegyzéseket.
10. Hatékony gondolkodás
A Facebook-játékok elősegítik a hatékonyabb gondolkodást és kreatívabbá tesznek
Az a baj a videojátékokkal, hogy sokan bugyutának tartják őket és komolytalannak tartják azt, aki játszik velük. Sehol nem fogsz munkát kapni, ha képességeid közé beírod, hogy 1300 órányi játéktapasztalatod van a Call of Duty-ban. A felnőttek nem szeretik beismerni, hogy videojátékokkal játszanak, mégis mindenki ezt teszi, máskülönben nem játszana havonta átlagosan 48,7 millió Facebookozó a ChefVille nevű játékkal, hogy csak egyet említsünk a sok közül.
Nincs azzal semmi baj, ha Te is szereted ilyen játékokkal elütni az időt, sőt, még jót is teszel vele az agyadnak. Modern tanulmányok kimutatták, hogy a videojátékok, főleg az olyanok, melyekben fejlődni, építkezni, tervezni kell, segítenek javítani problémamegoldó képességedet és segítenek hatékonyabban gondolkodni. Minden, ami kihívások elé állít, erősíti agyadat azáltal, hogy új megoldások kitalálására készteti.
Forrás: ListVerse.com