A placebohatás az egyik legrejtélyesebb jelenség az emberi fiziológiában és pszichológiában.
A legtöbben tudunk a létezéséről és tudunk róla néhány dolgot, például, hogy egyszerűen azért működnek a placebo gyógyszerek, mert hiszünk bennük. Más szavakkal átverjük szervezetünket és agyunkat, hogy meggyógyuljunk.
Ez is egy bizonyíték az agy, a hit és a gondolatok erejére.
Ennek ellenére a placebohatás egyes részei és jelenségei továbbra is rejtélyesek még a tudósok számára is. Íme tíz kevésbé ismert, érdekes tény, melyekre a placebohatással kapcsolatos kutatások során derült fény.
1. Állati placebo
A placebohatás kutyáknál és más állatoknál is megfigyelhető
Egy állatorvosi teszt során epilepsziás kutyákat két csoportra osztottak, az egyik csoport valódi epilepszia gyógyszert kapott, míg a másik ugyanolyan kinézetű, ízű és illatú placebót. A vizsgálatok során kiderült, hogy placebohatás remekül megfigyelhető a kutyák között is, hiszen azoknak a kutyáknak a nagy része is jobban lett, melyek nem az igazi gyógyszert ették meg.
Új kutatások igazolták, hogy a kutyák mellett más állatoknál is megfigyelhető ez a jelenség. Egy szibériai hörcsögökön végzett kísérletsorozatban a hőmérséklet csökkentéssel és más jelekkel elhitették a rágcsálókkal, hogy tél van, mire azok immunrendszere átállt olyan állapotba, mely máskor csak a valódi tél beköszöntekor megfigyelhető. Ez segít megérteni azt is, hogy miért van szükségünk egy hatástalan pirula bevételére a gyógyuláshoz: nekünk is szükségünk van a külső hatásokra, melytől elhisszük, hogy jobban leszünk.
2. Hatástalan antidepresszánsok
Az antidepresszánsok nagy része hatástalan, csak a placebohatás miatt működik
A depresszió nagyon meg tudja keseríteni az emberek életét és az sem újdonság, hogy az agyban végbemenő folyamatokhoz van köze. Az évek során rengeteg antidepresszáns jelent meg a piacon és az orvosok tömegével írják fel őket. A tabletták népszerűsége annak köszönhető, hogy a legtöbb valóban segít, de egy alapos, mindenre kiterjedő kísérletsorozat kimutatta, hogy ez nem a bennük lévő hatóanyagoknak köszönhető, hiszen placebókkal is sikerült elérni ugyanazt a hatást, ráadásul mellékhatások nélkül.
Ezeket az eredményeket természetesen minden eszközzel megpróbálták cáfolni a gyógyszergyárak, akik több milliárd dolláros bevételtől esnének el, ha csökkenne az antidepresszánsok népszerűsége. Ugyanakkor ez egy remek hír az emberiség számára, hiszen nincs szükségünk a gyakran ártalmas vegyi anyagokra, hogy jobban legyünk.
3. Placeborészegség
A placebohatás nemcsak a gyógyszereknél, de az italoknál is működik
Nem ismeretlen jelenség, hogy bulikban a férfiak megpróbálják leitatni a fiatal lányokat, de mint kiderült, erre ma már komolyabb összegeket sem kell költeni, nem kell megvenni a legdrágább italokat, hiszen a placebohatás ebben az esetben is beválik. Kutatók egy kísérletben elhitették a tesztalanyokkal, hogy vodkát isznak, de a poharakban csak tonik és citromlé volt, később a józansági teszten mégis rosszabbul szerepeltek, mint az „ivászatot” megelőzően és az IQ tesztjük eredménye is romlott.
A YouTube-on is található egy videó, melyen egy gólyabál látható, rengeteg sörrel. A résztvevők nem tudják, hogy minden hordóban alkoholmentes sör van, így a legtöbben meglehetősen kapatos állapotba kerülnek, egyikük ráadásul annyira kidől, hogy elalszik a földön fekve.
4. Földrajzi elhelyezkedés
A placebohatás erőssége attól is függ, hogy hol élünk
Az amerikaiaknál a leggyakoribb a hipochondria, ami nem meglepő, hiszen náluk látható a legtöbb gyógyszerreklám és orvosi műsor. Mivel Amerikában az injekcióknak tulajdonítják a legerőteljesebb hatást, ezért a hipochondereknek is így adják be a placebót, ami remek hatásfokkal működik. Az európaiak ugyanakkor jobban reagálnak a pirulaként bevett placebóra, mint az injekciókra.
A placebohatás működését és erősségét tehát nagyban befolyásolják kulturális hiedelmeink, ismereteink és az, hogy mit várunk el a „gyógyszertől”. Ezt mutatja az is, hogy egy fekélyek kezelésére adott placebo sokkal hatékonyabban működött Németországban, mint Brazíliában, amikor viszont egy vérnyomás csökkentőnek álcázott placebót adtak az alanyoknak, az arány megfordult, és Németországban bizonyult kevésbé hatásosnak a pirula.
5. Akkor is működik, ha tudod, hogy placebo
Még ha tudod is, hogy nem igazi gyógyszert vettél be, a placebohatás akkor is működik
A placebohatás alapja, hogy az emberek elhiszik, hogy egy hatásos gyógyszert vettek be és ezért jobban lesznek. Kiderült azonban, hogy ez akkor is működik, ha az alanyok rájönnek, hogy amit kapnak, az nem igazi gyógyszer. Ennek látszólag semmi értelme, mégis így van.
Egy erre irányuló kísérletben a tudósok előre elmondták az embereknek, hogy nem gyógyszert, hanem placebót fognak kapni. Az lenne a logikus, ha ezután nem jelentkezne a placebohatás vagy legalább gyengülne, de nem ez történt. Az álgyógyszerek továbbra is hatékonynak bizonyultak és néhány tesztalany úgy döntött, a jövőben is szedni fogja őket, még ha tudja is, hogy nem igazi. Ezt figyelembe véve elképzelhető, hogy pár év múlva az orvosok egyszerűen szőlőcukor tablettákat írnak majd fel betegeiknek, akik pontosan tudni fogják, hogy nem valódi gyógyszert vesznek be, mégis meggyógyulnak tőle.
6. Placebofertőzés
A pozitív placebohatás akkor is működik, ha azt hitetjük el az emberekkel, hogy megfertőztük őket
Az asztmás tünetek enyhítésének egyik új és hatásos módszere a féregterápia, mely során a szervezetet apró férgekkel fertőzik meg. Furcsán hangzik, de mégis működik. A placebohatást vizsgálva ezzel kapcsolatban is történtek kísérletek.
A vizsgálatok során két csoportra osztották az asztmásokat, az egyik csoportot valóban „megfertőzték” a férgekkel, a többiek viszont csak egy ártalmatlan injekciót kaptak, de velük is elhitették, hogy bejuttatták a férgeket a szervezetükbe. Azok, akiket valóban megfertőztek, a várakozásoknak megfelelően gyors javulásról számoltak be, ugyanakkor a placebo csoportnál is működött a terápia, sőt, néhányan közülük annyira elégedettek voltak, hogy bejelentkeztek későbbi kezelésekre is.
7. Nocebo
A placebo gonosz „ikertestvére” a nocebo
Ahogy a gyógyulásba vetett hitünk pozitív módon befolyásolja a placebohatást, úgy a vélt mellékhatásoktól való félelem hatására létrejöhet maga a mellékhatás. Ezt a jelenséget már régóta figyelik az orvosok, és a „nocebo” nevet adták neki.
Ezt olasz kutatók is alátámasztották, amikor laktózérzékeny embereknek egy olyan tablettát adtak, melyről azt állították, hogy laktózt tartalmaz. A résztvevők 44%-a panaszkodott később emésztőrendszeri fájdalmakra és zavarokra. Ha az önmagunknak okozott hasfájás és hasmenés nem volna elég elrettentő, kiderült, hogy a nocebohatás akár merevedési zavarokat is okozhat.
Egy urológus, akinek sok betege szedte ugyanazt a gyógyszert megnagyobbodott prosztatájára, elmondta páciensei felének, hogy a gyógyszer merevedési zavarokat okozhat, a többieket viszont nem tájékoztatta. Mikor később rákérdezett, kiderült, hogy azok közül, akik tudtak a lehetséges mellékhatásról, 44%-nál jelentkeztek a zavarok, míg a másik csoportnak csak a 15%-a számolt be erről.
A nocebohatás egy extrém példája, hogy egy antidepresszánsokat szedő beteg öngyilkossági szándékból lenyelt 26 placebo tablettát. Bár ezek teljesen ártalmatlanok voltak, a férfi vérnyomása veszélyesen alacsony lett a hatásukra.
8. A pirulák színei
A placebohatás erősségét befolyásolja a pirula színe
Mi emberek szeretjük a formákat és a színeket. Ezek hatással vannak tudatalattinkra is, az pedig, hogy kinézete alapján mennyire gondolunk hatásosnak egy tablettát vagy egy kapszulát, meghatározza azt, hogy a valóságban mennyire fog működni. A pirula színe mellett mérete és alakja is fontos, befolyásoló tényező lehet.
Egy kutatási sorozat eredményei kimutatták, hogy a depresszió kezelésében a sárga, figyelemzavarnál a piros, idegességnél, nyugtalanságnál a zöld, gyomorbántalmaknál pedig a fehér színű placebo a leghatásosabb. Az is kiderült, hogy minél több placebót vesz be valaki (normális keretek között persze), annál erősebb a hatás, sokkal pozitívabb eredményekről számoltak be azok, akik napi négy tablettát vettek be, mint azok, akik csak kettőt. Azok a pirulák is hatásosabbnak bizonyultak, melyekbe valamilyen gyógyszergyártó cég logóját gravírozták, mint azok, melyek jelöletlenek maradtak. Hihetetlen, de még az álgyógyszerek esetében is ennyire felületesek vagyunk, és ennyit számít a külső, valamint a márkanév.
9. Placeboműtétek
A placeboműtétek sikeresen alkalmazhatóak valós fizikai sérülések gyógyításában
Képzeld el, hogy valamilyen baleset ér és meg kell műteni. Felébredsz a műtét után és jól érzed magad, a fájdalom megszűnt. Most pedig képzeld el, hogy pár hónap múlva kontrollra mész a műtétet végző orvoshoz, aki közli veled, hogy nem is volt igazi műtét, csak felvágott és összevarrt, hogy azt hidd, valóban valamilyen komoly beavatkozás történt.
Ilyen esetek valóban történtek kísérleti céllal, és az derült ki belőlük, hogy az álműtétek egyes esetekben ugyanolyan hatásosak lehetnek, mint az igaziak. Ez az eddigiekhez képest már egy magasabb szintje a placebohatásnak. Komoly pozitívum, hogy az ilyen műtétek rövidebb ideig tartanak és jóval olcsóbbak is.
10. Egyre erősebb
A placebohatás egyre erősebbé vált az évek során
A placebohatásra már a XVIII. század végén felfigyeltek, de pszichológiai működését csak az 1970-es években értették meg az orvosok. Az eredmények azt mutatják, hogy a placebohatás a felfedezése óta folyamatosan erősödik, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy egyre fejlettebb az orvostudomány és egyre jobban hiszünk benne.
Megnyugtat minket a tudat, hogy elmegyünk az orvoshoz, az megvizsgál minket, majd felír egy gyógyszert, amit kiváltunk a patikában. Bízunk a modern gyógyszerekben, ezért elhisszük, hogy ha bevesszük őket, akkor jobban is leszünk. A középkorban ezzel szemben nem sok okuk volt az orvosokban bízni a betegeknek, hiszen sok gyógymód teljesen hatástalan volt, sőt némelyik egyenesen halálos is. Ahogy tehát nő az orvostudományba vetett hitünk, vele együtt nő a placebohatás erőssége is.