Hasonlóságok, különbségek és előnyök
Ez a cikk leírja a legfontosabb különbségeket a mentor coaching és a coach szupervízió között, hogy segítsen eldönteni a coachoknak, hogy mikor épp melyikre van szükségük. Mint a coachinghoz kapcsolódó módszereknek, mindkettő lényege a segítségnyújtás, de közel sem egyformák, s nem szinonimái egymásnak.
A mentor coaching és a coach szupervízió hasonlóságai
A mentorálás és a szupervízió is segít a tehetséges és az arra fogékony coachoknak a fejlődésében, és mindkettő rendelkezik néhány közös vonással:
- Sikerességük attól függ, mennyire erős a kapcsolat a mentor/szupervízor és a coach között.
- Mindkét módszer alkalmazójának érettnek és tapasztaltnak kell lennie.
- Segítik a coachokat a jobbá válásban.
- Olyan kérdéseket alkalmaznak, melyek segítenek rávilágítani egyes problémákra és feltárják azokat.
- Önbizalmat és nyugalmat adnak a problémák feltárása során.
- Mindkettő során egyszerre vesz részt a mentor/szupervízor és a kliens (coach) egy tanulási folyamatban.
Ebben a tekintetben azt is felvehetjük a hasonlóságok sorába, hogy mindkettő hasonló egy terápiához vagy egy spirituális tanácsadáshoz, és természetesen mindkettő szervesen kapcsolódik a coachinghoz. Másfelől viszont a foglalkozás célja, az arra való felkészülés és az időzítés is eltérő.
A probléma, hogy a kettőnek teljesen eltérő a megítélése a „mentor” valóban segítőkésznek hangzik, a „szupervízió” azonban felügyeletet, felülvizsgálatot jelent, ezért sok embernek egy bíráskodó főnök jut eszébe a szó hallatán. A mentor szóról sokaknak a görög mitológia egyik alakja, Mentór jut eszébe, akire Odüsszeusz rábízta fiát, Télemakhoszt, hogy tanítsa, amíg ő háborúzik. Emiatt gyakran gondolunk úgy a mentorokra, mint segítőkre, védelmezőkre, akik fiatal korunkban végigkísérnek minket életünk fontos állomásain, utazásain. A szupervízió szóról ezzel szemben majdnem mindenkinek egy főnök jut eszébe, aki parancsolgat és élesen kritizálja a teljesítményét.
A szupervízióval szembeni ellenérzések és a coach szupervízióval szembeni előítéletek az Egyesült Államokban a legmeghatározóbbak, ezért sok amerikai coach igyekszik elhatárolódni azoktól a terapeutáktól, akik igénybe veszik a szupervízió lehetőségét. Őszintén szólva van némi alapja a szupervízióval szembeni ellenérzéseknek, hiszen a nagyobb vállalatoknál is dolgoznak szupervízorok, akiknek a feladata, hogy felügyeljék a cég ügyeit, munkáját, és mindent megtegyenek, hogy ne romoljon a teljesítmény. A coach szupervízió egyik fő célja azonban az, hogy segítse az azt igénybe vevő coachot abban, hogy őszintén, pártatlanul értékelni és felügyelni tudja saját teljesítményét és munkáját, és nem az, hogy bírálja őt. A coachingban nincsenek egyértelmű mérőszámok vagy kimutatások, melyekből kiderül, hogy ki mennyire dolgozik jól, fontos, hogy legyen egy módszer arra, mellyel akár a kezdő, akár a tapasztalt coachok válaszokat kaphatnak kérdéseikre saját teljesítményükkel kapcsolatban is.
Aki megtapasztalta már a szupervíziót, gyakran úgy írja le kapcsolatát a szupervízorral, mint „bensőséges”, „biztonságos”, „informatív” vagy „stimuláló”. Vannak pillanatok, mikor a szupervízor és a szupervíziót igénybe vevő coach annyira összhangba kerül, mint a hangvilla és a hegedű, ilyenkor eltűnnek a határok és megszűnik a hierarchia, nincs vezető és követő, tanár és tanuló, együtt mennek végig az úton, mely során mindketten tanulnak és felfedeznek.
A mentor és a mentorált nem egyenlő partnerek
A mentor és a mentorálás fogalmát már nagyon sokan definiálták, íme néhány ezek közül:
„A mentorálás egy intenzív munkakapcsolat az adott szervezet egy tapasztalt és egy fiatal tagja között. A mentor, aki kellő tapasztalattal és befolyással rendelkezik a szervezeten belül, személyesen foglalkozik mentoráltjával, tanácsokat ad neki, és mindent megtesz, hogy előre mozdítsa pályafutását.” – Anne Stockdale
„A mentor elősegíti mentoráltja személyes és szakmai fejlődését azáltal, hogy megosztja vele tapasztalatait és nézeteit, melyekre az évek során szert tett. A jó mentort az határozza meg, hogy mennyire vágyik rá, hogy átadhassa ezeket az élettapasztalatokat.” – Arizona National Guard
Dr. Larry Daloz, a „Mentoring” című könyv írója a következőképpen látja a mentorálást:
„a mentor többnyire egy idősebb, nagy tapasztalattal és bölcsességekkel rendelkező személy, aki kapcsolatba lép egy fiatalabb személlyel, hogy átadja neki bölcsességét.”.
Ezekből a leírásokból, definíciókból világosan kiderül, hogy a mentor és a mentorált között egyértelmű különbség van az adott szervezeten belül betöltött szerepük, élettapasztalataik, koruk vagy munkatapasztalataik tekintetében.
A legfontosabb eltérések a mentor coaching és a coach szupervízió között
Az egyik legnagyobb különbség a mentor coaching és a szupervízió között, hogy mentort többnyire a pályájuk elején járó coachok keresnek, a szupervíziót pedig mindenféle korú és tapasztalatú coachok igénybe szokták venni. Sőt, valójában sokkal gyakoribb, hogy tapasztalt coachok keresnek fel egy szupervízort, akik elég érettek és bölcsek ahhoz, hogy tudják, a rendszeres szakértői visszajelzés rendkívül fontos ahhoz, hogy pontos képet kapjanak munkájuk minőségéről és személyiségükről.
A másik fontos különbség a kétféle szerepre való felkészülés. Egy mentor tudása a tapasztalataiban rejlik, a szupervízornak viszont sok olyan területen is ismereteket kell szereznie, ami nem közvetlen része a coachingnak vagy a coach képzésnek. Ilyenek például a pszichológiai ismeretek, a tudatalatti folyamatok megértése, melyek a coaching során életbe léphetnek, jó kérdezőkészség vagy a fegyelem az önreflexió során.
Mivel a szupervíziónak fontos része a pszichológia, sok coach attól tart, hogy ez egyben a pszichoanalízis valamilyen formája vagy egy terápia. A szupervízió célja azonban nem az, hogy pszichológiai problémákat tárjon fel, és megoldást találjon rájuk, a hangsúly azon van, hogy ki mennyire fogékony azokra a tudatos és tudatalatti történesekre, melyek egy-egy coaching foglalkozás során történnek. Abban nyújt segítséget, hogy a coachnak meglegyenek a szükséges erőforrásai a nehéz helyzetek legyőzéséhez és elég energiájuk legyen, valamint érzelmileg is készen álljanak, hogy olyan foglalkozásokat tarthassanak, melyek során ügyfeleik valóban fejlődhetnek. A szupervízió a leghatékonyabb szakmai személyiségfejlesztő módszer a szociális, pedagógiai, profit és nonprofit területen. Célja a hivatásbeli személyiség kompetencia fejlesztése. A szupervízió mint korábban már említettem nem felügyeletet, nem ellenőrzést jelent, hanem egy tanulási folyamat a személyes tapasztalat szakmai és/vagy személyes kontextusában. A szupervízió eszköztára az alkalmazott pszichológia és a pszichoterápia módszerei közül integrálódnak, tiszteletben tartva a kompetenciahatárokat és -kereteket.
Minden coaching foglalkozás ember és ember közötti kommunikációból áll, és mint minden emberi kommunikáció során, itt is előfordulhatnak félreértések, bonyodalmak. Ha ez a helyzet, érdemes és ajánlott felkeresni egy elismert szupervízort, aki megfelelő eszközökkel rendelkezik a segítségnyújtáshoz. Ilyenkor nem elég egyszerűen egy tapasztaltabb coach-csal beszélni. Íme néhány jellemző eset, melyek miatt kerestek már fel szupervízorokat:
- A coachnak rossz volt a kapcsolata kliense főnökével.
- A coach és kliens közti munkakapcsolat megváltozott, amikor a coach tudat alatt apáskodni kezdett fiatal ügyfele fölött.
- A coach remek hallgatóságra lelt kliensében kedvenc témájával kapcsolatban, de így sajnos főként csak a coach beszélt a foglalkozásokon.
- A coach nehéznek találta, hogy egy olyan vállalat tagjainak tartson foglalkozásokat, melyben korábban vezetői szerepet töltött be.
- A coach úgy gondolta, többé már nem képes hatékony foglalkozásokat tartani.
- A coach szexuális vonzalmat érzett kliense iránt.
Összefoglalva
A mentor coachin g és a coach szupervízió is rendkívül hasznosak egy coach fejlődése és foglalkozásainak javítása szempontjából. Nem azért mutattuk be a kettő közti különbségeket, hogy egyiket jobbnak mutassuk a másiknál vagy bárkit is rábeszéljünk, hogy melyiket válassza. Azoknak, akiknek egy komoly munkatapasztalatokkal rendelkező személy tanácsára van szüksége, érdemes egy mentor coachot felkeresniük, míg a szupervízió abban nyújt segítséget, hogy a coach pontos képet kapjon munkájáról, és megtanulja, hogyan maradhat hatékony, hogyan oldhatja meg a felmerülő problémákat és miként tarthatja be a határokat pályafutása során. Az, hogy mindkét módszer egyre szélesebb körben terjed, jól mutatja, hogy a coaching valóban egy komoly foglalkozás.