Az öt leggyakoribb tévhit az NLP Coachinggal kapcsolatban
Mióta a coaching külön foglalkozássá nőtte ki magát, elkerülhetetlenül összekapcsolódott az NLP-vel, melynek technikái rengeteget segíthetnek a foglalkozások során. A coaching és az NLP között valóban sok a hasonlóság, de közel sem ugyanazok, lássuk az öt leggyakoribb tévhitet velük kapcsolatban:
1. Tévhit: Az NLP egy foglalkozás
Az NLP nem egy foglalkozás, hanem egy attitűd, egy az élethez való igenlő hozzáállás és egyébként egy kommunikációval foglalkozó tudományág, ami olyan modalitásokkal foglalkozik és dolgozik, melyek rengeteg foglalkozásban jelen vannak (üzleti élet, sport, nyilvános beszéd, tárgyalás, tréning, értékesítés, stb.).
2. Tévhit: Az NLP-nek nincs tudományos alapja
Az NLP maga is egy tudomány, mely leírja, hogy az emberek hogyan gyűjtik, rendszerezik és osztják meg az információkat. Az NLP megalkotói (Richard Bandler és John Grinder) és gyakorlói felismerték az emberi lét bizonyos állandó mechanizmusait, és ezekből létrehoztak egy modellt arról, hogy miként tapasztalunk és miként működik az elménk („Az útmutató a kesztyűtartóban…”).
3. Tévhit: Az NLP egy őszintétlen, manipulációs eszköz, használatával a coachok is manipulátorokká válnak
Az őszinteség, tisztesség és korrektség az adott coach, csoportvezető vagy NLP-tréner jellemétől és viselkedésétől függ. A coachok a foglalkozások alatt kötelesek betartani az ICF (Nemzetközi Coach-szövetség) szabályait, így manipulációról szó sem lehet, bármilyen technikát is alkalmazzanak. Emellett érdemes megjegyezni, hogy találhatunk arra példát, hogy egy coach vagy csoportvezető szándékkal manipulálja a klienseit, csoportjának résztvevőit valamely saját célja elérésének érdekében. Ennek minden inkább van köze az adott ember jelleméhez!
4. Tévhit: A coaching és az NLP is ugyanazt tanítja
A coachingnak és az NLP-nek valóban sok közös vonása van, például a kapcsolatteremtés, aktív hallgatás vagy figyelemfelkeltés, de az NLP további finomításokat biztosít a coaching technikákhoz. Ilyen például a a testi jelekre való odafigyelés, nyelvi jelek felismerése, és, hogy minden érzékünkkel a kliensre figyeljünk. Nagyon nagy különbség, hogy az NLP egy módszertan, amellyel többféleképpen is lehet dolgozni, amíg a coaching nem az.
5. Tévhit: Az NLP technikái között szerepel a transz, a coaching technikái között nem
A transz egyszerűen megfogalmazva egy olyan állapot, amikor jóval több alacsony frekvenciájú agyhullám keletkezik, mint a koncentrált figyelem során. Ilyenre például napközbeni álmodozás, meditáció vagy olyan tevékenységek során van példa, melyeket már ösztönösen végzünk, és nem igényelnek különösebb odafigyelést. A transz lehetőséget nyújt érzékeinknek, hogy a tudatos elme határain túlról is gyűjtsenek információkat. Mindig, amikor magunkba fordulunk, és a külső érzékelés háttérbe szorul, hipnotikus állapotba, más néven transzba kerülünk.
A transz sokáig egy misztikus fogalom volt, de az NLP világosan elmagyarázza, hogy transznak azt nevezzük, amikor a külső érzékelés helyett inkább a belső folyamatokra figyelünk oda. Az NLP-foglalkozások során is jól megfigyelhető a transz állapot, amikor a tréner kizárólag a kliensre figyel vagy amikor a kliens belülről gyűjt információkat, emlékek formájában vagy elképzeli, mit szeretne elérni a jövőben.
Összefoglalás
A coachingban az egyik fontos képesség a „JELENLÉT”, ez azt jelenti, hogy valóban, fejben és testben, lélekben is ott kell lenni a klienssel, odafigyelni rá, és ez alapján megállapítani a problémáját. A „BIZALOM” kialakítása és a „KÖZVETLENSÉG” jelentése, hogy a terapeuta teljes mértékben a kliensre koncentrál és partnerként kezeli. Az „AKTÍV HALLGATÁS” szintén a teljes figyelmet jelenti, a „FIGYELEMFELKELTÉS” során pedig túllépünk a kimondott szavakon, hogy felkeltsük kliensünk figyelmét, és a lényeges dolgokra irányítsuk. Amikor segítünk nekik elképzelni és ábrázolni a jövőbeli képeket, eseményeket, elérjük a kliensnél, hogy túllépjen a tudatos elme határain és más éberségi állapotokat is segítségül hívjon.
Bár a coaching és az NLP kissé eltérően fogalmazza meg álláspontját, az elképzelés ugyanaz, miszerint sokkal hatékonyabban lehet segíteni az ügyfeleknek, ha túllépik a tudatos elme korlátait, és más állapotokban próbálnak meg tanítani, új gondolatokat ébreszteni.
Az NLP elvei, stratégiái és folyamatai segíthetnek eredményesebbé tenni a coachingot, ami a coachnak, a kliensnek és a kettejük közti kapcsolatnak is jót tesz. A lényeg az, hogy teljesen mindegy, hogy az adott esetben, bármely coaching folyamatban az NLP – vagy valami más módszer – melyik technikája bizonyult-e hatásosabbnak, a legfontosabb, hogy segítsünk az ügyfélen.
Ne húzzunk fel falakat egymás közé, dolgozzunk együtt! Mert értékteremtés a hozzáadásból keletkezik és sosem az elvételből!