A kommunikáció során rendkívül fontos, hogy megfelelően ki tudjuk fejezni véleményünket és a megfelelő módon a másik tudtára tudjuk adni, hogy miben kéne változtatnia. Ha ebben nem vagyunk jók, könnyedén tűnhetünk túlságosan kritikusnak.
Bizonyára előfordult már veled is, hogy odaadtad főnöködnek a havi jelentést vagy leadtad tanárodnak a dolgozatodat, vetett rá néhány pillantást, majd elkezdte sorolni mindazokat a dolgokat, melyek nem tetszettek neki benne.
Vagy talán te voltál a bíráló személy és te kezdtél el véleményt mondani egy másik ember munkájáról, majd észrevetted, hogy a kimondott szavaid egyáltalán nem segítőkésznek vagy figyelemfelhívónak tűntek, amilyennek szántad őket, sokkal inkább kőkemény kritikának.
Az őszinteség persze fontos, de a színtiszta kritikával egy a baj: nem számít, hogy igaz vagy sem, az emberek nem a segítő szándékot, hanem munkájuk leminősítését látják benne, aminek eredményeképp defenzív kommunikációra és viselkedésre válthatnak.
A következőkben két egyszerű „trükköt” mutatunk be, melyekkel kevésbé tűnsz majd kritikusnak.
1. Kommunikációs tanács: Ne változtass túl sokat egy jó ötleten
Ha egy beosztottad előáll egy jó ötlettel, ami ugyan tetszik neked, de tudnál rajta még csiszolni, akkor se egészítsd ki túl sok mindennel, mert úgy tűnhet, hogy kritizálod. Először dicsérd meg a remek elképzelés miatt, majd ha szükségesnek látod, javasolj egy-két kisebb változtatást, de ne ess túlzásba. Az emberek sokkal szívesebben kezdenek bele olyan ötlet megvalósításába, ami az ő fejükből pattant ki, mint egy olyanba, aminek a nagy része valaki mástól származik.
2. Kommunikációs tanács: Először dicsérj, majd tegyél javaslatot az adott dolog javítására
Az előző kommunikációs tanács nem alkalmazható minden esetben, van, amikor nagyobb mértékben kell változtatni egy ötleten, jelentésen, dolgozaton vagy bármi máson. Ilyenkor sem szabad azonban rögtön a kritikával kezdeni, hiszen az negatív érzelmeket kelt a hallgatóban és könnyen lehet, hogy így nem is éred el a kívánt hatást. Mindig keress valami pozitívumot és elsőként azt emeld ki és ezt követően se úgy fogalmazz, hogy a hibákra hívod fel a figyelmet, inkább tegyél javaslatot egy másik, jobb megoldásra.
Íme egy példa a mindennapi életből erre: A tinilányok szeretik fiúbandák posztereivel teleragasztgatni a falaikat, de rendszeresen lecserélik vagy átrendezik őket, ami nem tesz jót a fal festésének, ha ragasztószalaggal rögzítik őket. Ha a szülő ilyenkor azt mondja, hogy „Azonnal szedd le azokat a falról!”, az valószínűleg negatív hatással lesz a lányra és kettejük kapcsolatára. Érdemes ilyenkor megfogadni a második számú kommunikációs tanácsot és így fogalmazni: „Nagyon tetszenek ezek a poszterek, de mi lenne, ha vennék neked gyurmaragasztót és azzal raknád fel őket, hogy ne húzd le a festéket a falról, ha át szeretnéd rendezni őket?” Ez sokkal kellemesebben hangzik és nagy valószínűséggel a célját is eléri vele a szülő.
Forrás: ChangingMinds.org