A gyerekek a felnőttekhez hasonlóan három szempont (faji hovatartozás, nem, kor) alapján rendszerezik a környezetükben élőket.
Többnyire azok közül a társaik közül választanak maguknak barátot, akik ezen három szempont szerint a legjobban hasonlítanak hozzájuk. Új kutatások azonban kimutatták, hogy ezeken kívül a beszélt nyelv, sőt a különböző nyelvi sajátosságok, akcentusok is fontosak számukra a közösségi döntések meghozatalánál, sőt, még fontosabbak, mint az eddig elsődlegesnek tartott faji hovatartozás.
A korábban a Harvard Egyetemen dolgozó pszichológus, Katherinde D Kinzler és kollégái ötéves amerikai gyermekeknek három hasonló korú gyerekekről készült képeket mutattak és mellé lejátszottak néhány hangfelvételt, melyen ezek a gyerekek beszéltek. Egyikük angolul beszélt, a másik franciául, a harmadik pedig szintén angolul, de francia akcentussal. A kísérletben résztvevő fiúkat és lányokat ezután megkérdezték, hogy melyikükkel barátkoznának össze a legszívesebben. Bár a francia akcentusos angolt is megértették, a gyerekek nagy többsége mégis az anyanyelvi angolt beszélő fiút választotta volna barátként.
Kinzler és társai ezután még egy lépéssel tovább merészkedtek, hogy kiderítsék, mi befolyásolja jobban a döntést, a bőrszín vagy a beszéd. Az előző kísérlet mintájára létrehoztak egy újat, mely során először csak a képeket mutatták meg a résztvevő gyerekeknek. Ilyenkor a legtöbben a faji hovatartozás szerint döntöttek. Amikor azonban a kutatók lejátszották a hangfelvételeket is, a fehér bőrű gyerekek is többnyire az anyanyelvi angolt beszélő fekete kisfiút választották az akcentussal beszélő fehér helyett.
Miért fontosabb a beszéd a bőrszínnél?
A jelenleg már a Chicagói Egyetemen dolgozó Kinzler úgy véli, erre is tudja a választ:
„A faji hovatartozás, mint pszichológiai kategória viszonylag új. Az ősidőkben sok csoport élt egymás mellett, melyek tagjai bár ugyanúgy néztek ki, másképp beszéltek.”
Az egymás mellett élő csoportok tagjai ilyenkor is többnyire csak saját csoportjuk tagjainak társaságát keresték. A faji keveredés és így a bőrszín alapján meghozott közösségi döntések csak jóval később jelentek meg.
A kutatók legközelebb arra szeretnének választ találni, hogy hogyan érvényesül a nyelv fontossága azokban az országokban, ahol két vagy több hivatalos nyelvet is beszélnek.