NLP, NLP tréning, Mély Belső Átalakulás

Írásbeli kommunikációs technika – A retorikai háromszög

Tedd írásaid hihetővé, vonzóvá és logikussá

A te gyomrod is összeszorul kissé, mikor arra kérnek, hogy állíts össze egy írásos dokumentumot vagy írásban mutass be valamit a hallgatóságodnak? Ha igen, nem vagy egyedül. Sok embernek gondot okoz, hogy gondolatait, ötleteit papírra vesse, és így közvetítsen valamilyen üzenetet. Ez egy olyan kommunikációs képesség, amit meg kell tanulni és gyakorolni kell. Hacsak nem most kerültél ki az iskolapadból, ez a képességed mostanra egy kissé berozsdásodhatott.

Egyre jobban elterjed az e-mailezés és egyre több munkát lehet otthonról vagy bárhonnan máshonnan végezni, ezért rendkívül fontos, hogy írásban is tisztán és meggyőzően tudjunk kommunikálni. A direkt, szemtől szembeni kommunikáció fontossága egyre csökken, mivel az embereknek már nem feltétlenül kell személyesen találkozniuk, hogy együtt dolgozhassanak.

A legnagyobb probléma ezzel, hogy írásos kommunikáció során a legtöbbször nincs lehetőség a javításra. Egy lehetőséged van, és ha elveszted olvasóidat, nagyon nehéz őket visszaszerezni. Ezért fontos, hogy a megfelelő szavakat használd, és mondanivalódat olyan módon, stílusban és sorrendben közöld, ami a legjobban illik az adott üzenethez.

A retorikai háromszög egy hasznos módszer gondolataid megfogalmazására és álláspontod kifejezésére. A következőkben azt mutatjuk be, hogyan használhatod ezt a módszert az írásos kommunikáció során.

Mi is az a retorika?

A retorika egy ősi művészeti ág, mely során a rétorok mások meggyőzésére használták a nyelvet. Ha jól használod a retorikát, hallgatóságod könnyedén megérti mondanivalódat és hatást is fog gyakorolni rájuk üzeneted. Azzal, hogy időt szakítasz a retorikai érvelés felépítésének megértésére, nagyban javíthatod írásbeli kommunikációs képességeidet, és tisztábban, érthetőben, hatásosabban fejezheted ki magad.

A „retorika” szót manapság gyakran használják az olyan érvelésekre, gondolatmenetekre, melyek az igazság elhomályosítására szolgálnak. A szóhoz így egy a “dumához” hasonló negatív jelentés is társult („Minden, amit a politikusok mondanak, puszta retorika.”). Mi azonban nem ebben az értelemben használjuk a szót, amikor a retorikai háromszögről beszélünk.

A retorika elveit felhasználva olyan érvrendszert hozhatsz létre, mely azonnal segít meglátni a valóságot olvasóid számára. A retorikai háromszög bemutatása során arra a három dologra koncentrálunk, melyek a legnagyobb hatással vannak a kommunikációra:

  • Az író
  • Az olvasók
  • Kontextus

Ez a három elem alkotja a retorikai háromszög csúcsait. Ez a három összetevő határozza meg, hogy mennyire meggyőző az érvelésed. Írásos, és minden más kommunikáció során figyelembe kell venni ezeket.

Az író

Tudatosan vagy tudat alatt, de a hallgatóságod tudni szeretné, hogy mi a célod a kommunikációval. Ha nem tisztázod, hogy miért osztod meg velük az adott információkat, úgy gondolhatják, hogy nem vagy teljesen őszinte, vagy rejtegetsz valamit. A hallgatóságod tagjai a következőket fogják kérdezni magukban:

  • Információt közölsz?
  • Szeretnél valamit megtanítani nekünk?
  • Valamilyen tettre biztatsz?
  • Szeretnél meggyőzni minket, hogy változtassunk látásmódunkon vagy hitünkön?
  • Valamilyen probléma megoldásában vagy kielemzésében próbálsz segíteni?
  • Egyszerűen csak szórakoztatni szeretnél?

Azt a módot, ahogyan az író (vagy beszélő) kiléte kihat a kommunikációra, ethosnak hívjuk. A hallgatóság szereti tudni, hogy kivel van dolga, ezért bizonyosodj meg róla, hogy tisztázod számukra a következő kérdéseket:

  • Ki vagy te?
  • Miért vagy te az alkalmas személy arra, hogy az adott témáról beszélj/írj?
  • Honnan értesz az adott dologhoz ennyire?

A hallgatóságod azt is megpróbálja majd kitalálni, hogy mi motivál, miben hiszel, milyen belső értékeid vannak és mennyire vagy elkötelezett. Ezeknek az információknak a segítségével el tudják dönteni, hogy mennyire vagy megbízható és őszinte.

Az olvasók

Akár szóban, akár írásban kommunikálsz, ismerned kell a hallgatóságodat. Az, hogy ismered a hallgatóságodat, nagyban segít, hogy ne használj szakszavakat, ha olyan embereknek írsz, akik nem járatosak az adott témában vagy „lebutíthatod”, leegyszerűsítheted üzenetedet, ha szakemberekkel kommunikálsz, akik ennyiből is megértik a lényeget. Ilyenkor a következő kérdéseket kell feltenned magadnak:

  • Mik a hallgatóság elvárásai?
  • Hogyan fogják használni az információt, amit adsz nekik?
  • Milyen információhoz szeretne jutni hallgatóságod?
  • Miért kommunikálsz velük?

A háromszög ezen részét, amikor a hallgatóság érzéseivel, érzelmeivel foglalkozunk, páthosznak hívjuk. Az olvasóidat meg kell, hogy mozgassa a mondanivalód. Kérdezd meg magadtól a következőket:

  • Milyen érzelmet szeretél kelteni bennük? Félelmet, bizalmat, hűséget, stb.?
  • Megvannak benned azok a belső értékek, amikre építeni szeretnél?
  • Hogyan fér össze üzeneted hallgatóságod hitével, gondolkodásmódjával?

Ha a megfelelő módon hatsz hallgatóságod, olvasóid érzelmeire, erős támogatást szerezhetsz magadnak.

A kontextus

Az olvasóid végül figyelembe fogják venni kommunikációd tartalmát és körülményeit.

  • Milyen események előzték meg a kommunikációt?
  • Milyen típusú érveket használsz?
  • Ezek logikusak és jól átgondoltak?
  • Milyen módon közlöd  az információt?
  • Hová érkezik az adott dokomentum vagy hol kerül sor a beszédre?
  • Szükség van erre a kommunikációra?

Ezt a pontot, amikor a logika és az értelem került előtérbe, logosznak hívjuk. A hallgatóságodnak tudnia kell követni a gondolatmenetedet, hogy higgyen neked. Kérdezd meg magadtól a következőket:

  • Logikusan, jól fel épített érveket használtam?
  • Hogyan támasztom alá az állításaimat?
  • Milyen bizonyítékaim vannak?
  • Mik az ellenérvek?

A retorikai háromszög használata során tehát a következő három alapelemet kell figyelembe venned:

  • Ethosz: Alakíts ki bizalmat azáltal, hogy meggyőzöd hallgatóságodat megbízhatóságodról és szakértelmedről. (Az író)
  • Páthosz: Hass az érzelmekre azáltal, hogy belső értékeiken és érdeklődési körükön keresztül közelíted meg a hallgatóságodat. (Az olvasók)
  • Logosz: Mutatkozz intelligensnek azzal, hogy jól felépített, érthető érveket használsz. (Kontextus)

Ahhoz, hogy hatásos és meggyőző legyél, a kommunikációdnak mindhárom kritériumnak meg kell felelnie. Egy érv, ami csak érzelemre épül, hamar érvényét veszti. Ugyanígy, ha csak tényeket és számokat mutatsz be, a hallgatóságod hamar megunja az előadásodat, és nem fognak odafigyelni a mondottakra, írottakra. Lehetsz te akár a világ legmegbízhatóbb embere, ha azonban a mondanivalódnak nincs értelme, a hallgatóságod nem sokáig fog megbízhatónak tartani.

A retorikai háromszög használata

Egy írásos dokumentum, beszéd vagy prezentáció előkészítésekor először is figyelembe kell venni mindhárom fent említett elemet. Ha csak egy is hiányzik közülük, azzal már is csökken a hatás, amit üzeneted gyakorolhat a hallgatóságra.

1. lépés: Vedd figyelembe, hogy szavahihetőséged milyen hatással lehet üzenetedre. Ha nem tűnsz elég megbízhatónak, azzal azt kockáztatod, hogy hallgatóságodat nem fogja meggyőzni üzeneted. Válaszold meg hallgatóságod kérdését („Megbízható ez a személy?”) azzal, hogy végiggondolod a következőket:

  • Mi a célja a kommunikációnak?
    • Valamilyen tettre, cselekvésre biztat?
    • Információt ad át?
    • Tanít?
    • Meg akarja győzni a hallgatóságot, hogy az változtassa meg nézőpontját valamivel kapcsolatban?
    • Valamilyen ötletet mutat be?
    • Szórakoztat?
  • Ki vagy te?
    • Mutasd be magad, a tudásodat, szemléletmódodat, belső értékeidet, elhivatottságodat, amennyire szükséges.
    • Magyarázd el, honnan tudsz ennyi mindent az adott témáról.
    • Ha szükséges, mutasd be szakértelmedet igazoló dokumentumaidat.
    • Mutasd meg, miért higgyenek szakértelmedben.

2. lépés: Ismerd meg a hallgatóságodat, és figyelj oda rájuk, különben úgy érezhetik, nem hozzájuk szól az üzenet, az információ így elveszhet. Hass az érzelmeikre, ha helyénvalónak és őszintének érzed. Válaszold meg a hallgatóságban valószínűleg felmerülő kérdést: „Ez az ember próbál manipulálni engem?”

  • Kik a hallgatóságom tagjai?
    • Mik az elvárásaik?
    • Miért olvassák az írományomat, miért hallgatják a beszédemet?
    • Hogyan fogják használni a szerzett információt?
    • Mit szeretnék elérni náluk az előadásommal?
  • Hogyan hathatok az érzelmeikre?
    • Milyen érzelmeket szeretnék kiváltani belőlük?
    • Anekdotákat vagy inkább személyes történeteket használjak?

3. lépés: Vedd figyelembe a szövegkörnyezetet és egyéb körülményeket, és bizonyosodj meg róla, hogy logikus és értelmes, amit mondasz. Válaszold meg a hallgatóságodban felmerülő kérdést: „Logikus ez a prezentáció?”.

  • Hogyan fogom bemutatni az adott információt?
    • Milyen érveket fogok használni?
    • Hogyan támasztom alá az álláspontomat? Statisztikákkal? Szamélyes észrevételekkel?
    • Milyen hangnemet fogok használni? Hivatalosat, nem hivatalosat?
    • Milyen csatornán keresztül fogok kommunikálni?
  • Milyen események teszik szükségessé a kommunikációt? Mik a körülmények?
    • Milyen háttérinformációt kell nyújtanom az adott témáról?
    • Mit kell írnom, mondanom, hogy biztosan megértsék az álláspontomat?
    • Vannak ellenérvek, amiket be kell mutatnom, majd megcáfolnom?
    • A kommunikációm helye és módja megfelel annak üzenetének?

Kulcspontok

Nem könnyű meggyőző érveket létrehozni. Azzal, hogy a retorika elveit felhasználod kommunikációd megtervezése során, nagyban megnöveled az esélyedet a sikeres kommunikációra.

A hallgatóságod tudni szeretné, hogy megbízható vagy-e, megérted, ismered-e őket és, hogy logikusak-e az érveid. Ezek a retorikai háromszög alapkövei, és mindegyiket figyelembe kell venni a sikeres kommunikációhoz.

Bizonyosodj meg róla, hogy üzeneted mindhárom kritériumnak megfelel és egyensúlyban van ezen kritériumok között. Ekkor biztos lehetsz benne, hogy üzenetedet megértik és helyesen értelmezik. Ha belegondolsz, milyen fogadtatásra számíthat üzeneted, eloszlathatod hallgatóságod aggályait, még mielőtt azok a felszínre kerülhetnének.