2013. július 8-án a MozCon 3 napos washingtoni konferenciáján bemutatták a Moz online rangsorolás faktorairól készült 2013-as tanulmányát.
Most ebből a tanulmányból emelünk ki néhány főbb információt, és ezt követően majd egyre részletesebben fejtjük ki a különböző Google rangsorolási faktorokat, melyek segítséget nyújthatnak a kereső optimalizálásban.
Minden második évben a Moz elkészít egy tanulmányt annak érdekében, hogy megállapítsák, a honlapok és oldalak mely jellemzői vagy azok együttese hatnak a legerősebben a kedvező kereső rangsorolás irányába. A tanulmány két részből áll: tartalmaz egy SEO (kereső motor optimalizálás) szakértői kérdőívet, valamint a Moz által készített nagy összehasonlító elemzést.
Mindjárt el is mélyedünk a tanulmány részleteiben, először azonban felsoroljuk néhány kulcsfontosságú összetevőjét.
- A „page authority” – az oldal tekintélye a legnagyobb súllyal rendelkező szempont bármely más jellemzők közül, amit a MOZ-nál mértek.
- Szintén nagy súllyal esnek a latba a szociális médiában szerzett visszajelzések, különösen a google +1 pontok, és a facebook megosztások.
- A Google Penguin ellenére az anchor text (belső hivatkozásokhoz társított szöveg) összefüggése a rangsorral ugyanolyan erős maradt, mint bármikor.
- Új korrelációkat mértek a schema.org és strukturált adatfelhasználás területén.
- Sok adatot gyűjtöttek a külső linkekkel, kulcsszavakkal és a pontos domain név egyezőséggel kapcsolatosan.
[sociallocker]
Az SEO szakértői felmérés
A 2013-as felmérés során 120 SEO szakértőt vontak be a felmérés elkészítésébe. A kérdőívben a válaszadóknak egy 1-10-ig terjedő skálán kellett rangsorolnia számos különböző faktort aszerint, hogy mennyire tartják fontosnak a Google rangsoroló algoritmusa szempontjából. A MOZ az összes kérdésre adott válaszok átlagos pontszámát közölni fogja. A legmagasabb értékűnek minősített faktorok átlagosan 7-8 pont közötti értéket értek el, míg a kevésbé jelentős faktorok általában 4-6 pont közötti értéket értek el.
Korrelációk
A korrelációk kiszámításához a MOZ ugyanazt a folyamatot követte, mint 2011-ben. Idén több mint 14.000 kulcsszót választottak ki a Google Adwordsből. Minden kategóriából vettek kulcsszavakat. Ezt követően összegyűjtötték a top 50 organikus keresés eredményeit az amerikai Google-ből. Az összes kereső találati oldalt (SERP – Search Engine Result Page) a Penguin 2.0 frissítése után júniusban gyűjtötték össze.
Mindegyik keresési eredményből kivonatolták az összes olyan faktort, amelyet analizálni kívántak, majd kiszámították a Spearman féle rangkorrelációs együtthatót az összes adatra. Néhány részlettől, melyeket alább bemutatunk majd, eltekintve ez ugyanaz az általános folyamat, amit a Searchmetrics és Netmark is használ napjainkban az ő kitűnő tanulmányaikban.
Mielőtt részletesebben is tárgyalnánk a korrelációs eredményeket, fontos megemlítenünk, hogy a korreláció nem bizonyítja az ok-okozati összefüggéseket. A korrelációs adatok nem mondják meg, miért kerülnek egyes keresési eredmények előrébb a rangsorban, míg mások hátrébb. A korreláció mindösszesen azt mutatja meg, hogy mik azok a jellemzők, amelyek általában megtalálhatók az elől lévő keresési eredményekben, míg a hátrébb rangsorolt eredményekben nem. Pusztán az a tény, hogy a rangsorban előrébb szereplő oldalak rendelkeznek egy bizonyos jellemzővel, amellyel a hátrébb sorolódott oldalak nem, nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a Google is használja azt a bizonyos jellemzőt rangsor algoritmusában. Az alábbiakban majd külön fel fogjuk hívni a figyelmüket azokra a korrelációkra, amelyek a MOZ tanulmánya szerint bár magas korrelációjúak, ám valószínűsíthetően nem indikálnak ok-okozati összefüggést.
Na de félre az unalmas módszertannal, lássuk az adatokat!
Korrelációk – oldal szinten
A C1 blokkok száma mutatja, hogy mennyire változatos helyekről jönnek a linkek)
Korrelációk – domain szinten
Az oldal tekintély (page authority) egy gépi modellje a Moz-nak, amely a potenciális rangsor készséget jelzi előre a linkek alapján, a tanulmányban ez a legmagasabb korrelációs faktor. 2011-ben a különböző link forrásokat megragadó metrikák (C-blokkok, IP-k, domainek) szintén magas korrelációjúak voltak. A domain/sub-domain szinten a subdomain korrelációk nagyobbak, mint a domain korrelációk.
A kérdőívből kiderül, hogy a linkeket az SEO szakértők szintén nagyon fontosnak tartják.
Anchor text – belső hivatkozásokhoz társított szöveg
Az elmúlt két évben a szakértők azt tapasztalták, hogy a Google lecsap a túl optimalizált anchor textekre. Ennek ellenére az anchor text kolleráció mind a rész, mind a teljes találatok esetében igen magas volt a Moz adatai szerint.
RD – Root domains (gyökér domainek)
Érdekes módon a megkérdezett SEO szakértők úgy gondolják, hogy egy organikus anchor text eloszlás (a brand és a nem-brand jó keveréke) sokkal fontosabb, mint a linkek száma.
Az anchor text korrelációk az egyik legszignifikánsabb különbség a Moz és Searchmetrics tanulmánya közt. Bár nem bizonyos, de valószínűsíthető, hogy ez a különbözőség abból fakad, hogy a Moz a navigációs kereséseket is bevonta tanulmányába, míg a Searchmetrics ezeket az adatokat kizárta a keresési eredmények közül. Sok navigációs keresés márkafüggő, és organikusan az anchor text találatokban sok a márka keresés, így lehet, hogy ez okozta a különbséget a két felmérés közt. (Navigációs keresés – egy specifikus URL keresése a világhálón, amikor nem tudjuk annak pontos URL-jét.)
A belső oldal
A kulcsszavak még mindig fontosak?
A Moz elemezte a kapcsolat minőségét a kulcsszavak és a dokumentum között, a TF-IDF pontokat és a nyelvi modell pontokat egyaránt figyelembe véve. Úgy találták, hogy a cím tag, a HTML szöveg teste, a Meta Leírás (meta description), és a H1 tagek mind relatív magas korrelációt mutatnak.
Megjegyzés: a TF-IDF jelentése: term frequency – inverse document frequency. Ez az érték jellemzi egy szó fontosságát az adott dokumentumban. A fontosság növekszik a szó újabb és újabb előfordulásával, de csökken, ha az adott korpuszon belül egyre több dokumentumban jelenik meg. Az alábbi esetben a dokumentum egy darab hozzászólás, a korpusz pedig a hozzászólások halmaza.
Korrelációk a belső oldalon
Az SEO szakértők szintén egyetértenek azzal, hogy a kulcsszó a címben és az oldalon fontos faktorok.
Kérdőív: belső oldal
(IMG alt – képet helyettesítő szöveg.)
A Moz kiszámított még néhány belső oldali korrelációt annak ellenőrzésére, hogy vajon jelentenek-e bármilyen hatást a rangsorra a strukturált jelölések (schema.org, vagy google+ szerző/közzétevő). Az elemzés szerint minden ilyen korreláció közelít a nullához, ebből tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy ezeket nem használják rangsorolási szempontként (még!).
Pontos/részleges domain találat
A domain pontos (EMD – exact match domain) és részleges (PMD – partial match domain) találati egyezőségének hatása a rangsorra jelenleg erős vita tárgyát képezi az SEO szakértők közt. Úgy tűnik, hogy a Google még módosít ezek rangsort képző képességén. A Moz a pontos egyezőség korrelációját, csakúgy, mint a 2011-es tanulmányban relatív magasnak tartja (0,17), ami a .com végződéssel már 0,2-re emelkedik.
Meglepő módon a Moz adatai szerint az EMD százalék csökkenést mutat. Mélyebbre ásva valóban úgy tűnik, hogy az elmúlt egy évben az EMD százalékos aránya csökkent.
Az EMD korrelációban egy esést láthatunk, ahol aztán a mélypontot követően újra emelkedés következett be, ahogy a piros vonalon látható. Valószínűleg a Google frissítette az EMD jelentőségét. A március és június közötti növekvő korreláció azt mutatja, hogy a kereső találati oldalakon (SERP) összességében még mindig magas az EMD rangsorban betöltött szerepe, bár már kevésbé uralkodó. Lehet, hogy a Google másként veszi figyelembe az alacsony minőségű EMD-ket?
A Netmark jelenleg 0,43-as korrelációt számolt az EMD-re, ami így az ő adataikban a legmagasabb korrelációs együttható volt. Ugyanakkor ők pontbiszeriális korreláció számítást alkalmaztak az EMD-re a Spearman féle számítás helyett, mivel szerintük ez a bináris értékekre jobban alkalmazható (Spearman féle számítással ugyanez az érték 0,15 korrelációs hányadnak felelne meg). Valóban a pontbiszeriális korreláció a megfelelőbb számítás erre a tényezőre. Azonban ha a különböző tényezőket különböző számításokkal számolják ki, az olyan, mintha a körtét az almához hasonlítanák. A Moz ezért minden faktort a Spearman féle számítással számolt.
Közösségi média
Mint ahogy 2011-ben is, úgy most is a közösségi médiák jelzőszámai a legmagasabb korrelációjú faktorok. Ezek közül is kiemelkedik a Google+, ezt követi a Facebook és a Twitter.
Másrészről viszont az SEO szakértők azt gondolják, hogy a közösségi média jelzőszámainak a teljes algoritmusban nincs olyan nagy szerepe.
Ez egyike azoknak a területeknek, ahol előfordulhat, hogy a korreláció más faktorokkal magyarázható, mint például a linkek, és lehet, hogy nincs direkt összefüggés a közösségi média jelzőszámaival.
2011-ben, mikor a Moz nyilvánosságra hozta a közösségi médiával kapcsolatos eredményeit, rögtön rá is mutatott, miszerint lehetséges, hogy a Facebook korrelációk jórészt a linkekkel magyarázhatóak. Valószínűsítették, hogy a Google a saját Google+ tartalmait pásztázza, és a Google +-on szereplő linkeket követi, így ezek link erőt képviselnek, számítanak a súlyozásban. A Google szintén pásztázza és indexálja a publikus oldalakat a Facbookon és Twitteren.
Összegzés és a keresés jövője
Íme a Google teljes algoritmusának tagozódása a kérdőívre adott válaszok alapján.
Következtetések:
- A szakértők többsége még mindig úgy gondolja, hogy az algoritmus legfontosabb részei a linkek (kb. 40%).
- Oldal szinten még mindig alap a kulcsszóhasználat, ugyanakkor a linkeket is a legfontosabb faktorok között tartják számon.
- Az SEO szakértők nem tartják különösebben jelentősnek a közösségi média faktorokat a 2013-as algoritmusban (csak 7%), a magas korreláció ellenére.
Mi várható a jövőben? Az SEO szakértők nagy elmozdulást látnak a tradicionális rangsorolási faktoroktól (anchor text, domain pontos találattal, stb.) az oldal látogatói számára képviselt értékének, hiteles tartalmának, az adatok strukturáltságának és közösségi visszajelzéseinek mélyebb elemzése felé.
Forrás: moz.com
[/sociallocker]