Minden tanár találkozott már olyan tanulókkal, akik mindig néhány lépéssel a többiek előtt járnak, és feltehetőleg olyanokkal is, akiknek bár meglenne az intelligenciájuk ahhoz, hogy jó eredményeket érjenek el, mégsem tudnak képességeiknek megfelelően teljesíteni. Nem túl nehéz rájönni, hogy ez miért van így: egyesek nagyra törőek, a siker gondolata motiválja őket, míg másokat ez egyáltalán nem érdekel.
Egyesek szerint nem lehet mit kezdeni velük, de William Hart és Dolores Albarracin egyetemi pszichológusok másképp gondolják, szerintük csak a helyes tanulási módszer hiányzik ahhoz, hogy azok a tanulók is sikeresek legyenek, akiket nem motivál az, hogy jó jegyeket szerezzenek. A két szakember úgy gondolta, ezek a diákok is elérhetnek ugyanolyan vagy még jobb eredményeket, mint ambiciózus társaik, egyszerűen csak el kell érni, hogy játékként és szórakozásként fogják fel a tanulást.
A kutatók ezt kísérletekkel is bebizonyították, tanulók egy csoportját felkérték, hogy vegyenek részt a vizsgálatokban. Először egy tesztet kellett kitölteniük, hogy kiderüljön, kik azok, akik mindent megtesznek azért, hogy minél jobb eredményt érjenek el tanulmányaik során és kik azok, akik szívesebben játszanak tanulás helyett. Ezután leültették a gyerekeket egy képernyő elé, melyen sikerrel kapcsolatos fogalmak jelentek meg, majd közvetlenül utána feladatokat kellett megoldaniuk, például egy rejtvényben meg kellett találniuk a lehető legtöbb szót, stb. A kutatók felhívták a figyelmüket, hogy ez egy nagyon komoly teszt. Azok, akiket jobban motivált a siker, jobban teljesítettek, ahogyan az várható volt, de az érdekes rész csak ezután következett.
A gyerekek ismét leültek a képernyő elé a motiváló szavakat nézni, majd ismét hasonló feladatokat kaptak, de most a szervezők nem komoly tudásfelmérésként, hanem könnyed játékként állították be a kísérletet. Meglepő módon az addig motiválatlan tanulók sokkal jobban teljesítettek a teszt ezen részében, sőt sok esetben felül is múlták a másik csoportot.
