Az egyik legnagyobb szakadékot a férfi-női kapcsolatok között a „csajos filmek”, mint például a „Becéző szavak” és a „Szerelmünk lapjai” képezik, amelyek gyakran síró nők, illetve unatkozó férfiak csoportját hagyják maguk után. De most egy lenyűgözően új vizsgálat azt mutatja, hogy az enyhén csöpögő hollywoodi filmek, amelyek kapcsolatokról szólnak, a való világban ténylegesen képesek a valódi párkapcsolatok megerősítésére, felfrissítésére.
Láttad az „Acélmagnóliák” vagy a Love Story” filmeket? Ha igen, valószínűleg együtt maradsz a pároddal…
A Rochesteri Egyetemen végzett tanulmányok alapján azon párok esetében, akik látták és később meg is vitatták az „Acélmagnóliák” és a „Love Story” kapcsán felvetett kérdéseket, csökkent annak az esélye, hogy a jövőben esetleg válásukra kerüljön sor, vagy esetleg külön folytassák útjaikat, ezzel ellentétben a kontrollcsoportban lévő pároknál, ahogy az esedékes szokott lenni.
Meglepő, de a „Love Story” film megnézése olyannyira pozitív módszernek bizonyult a párkapcsolatok megerősítésének terén, hogy felér két intenzív, terapeuta által vezetett módszerrel.
Az elsődleges eredmények nagy hatással vannak a házassági tanácsadás törekvéseire. A film beavatkozása önsegítő funkcióval is rendelkezhet azon párok életében, akik nem szívesen vesznek részt holmi formális terápiás gyűléseken, vagy esetlegesen alkalmazható lenne olyan párok esetében is, akik olyan környezetben élnek, ahol kevésbé kérhetik ki terapeuták tanácsát.
„A film egy fenyegetésmentes módja a beszélgetés kezdeményezésének,”
– mondja Ronald D. Rogge, a Rochesteri Egyetem pszichológusa, docense és a tanulmány vezető szerzője. „Ez izgalmasnak is mondható, hiszen ezáltal maguk a párok számára is a beszélgetés útmutatása sokkal elérhetőbbé válik, és nagy segítséget nyújthat abban is, hogy széles skálán kapcsolatuk megerősítésében pozitív eredményeket érjenek el.”
A tanulmány eredeti célja az volt, hogy felbecsülhessék a szokványos, két terapeuta által vezetett beavatkozási módszerek hatékonyságát, amelyek a TÖRŐDÉS illetve a FELKÉSZÜLÉS voltak. A párkapcsolati tanácsadásnál a TÖRŐDÉS módszere az elfogadást és az empátiát helyezi előtérbe, miközben a FELKÉSZÜLÉS középpontjában egy különleges kommunikációs stílus áll, amelynek kifejezési lehetőségei mások, s amelyik a párok segítségére válhat kérdéseik megválaszolásában. A kutatók egy harmadik megoldás lehetőségét is felvetették, amely lehetővé tette volna a párok egymásra hatását, de nem igazán volt eredményes, és a tanácsadás terén sem járt sikerrel.
Így előjöttek egy új módszerrel, a filmes beavatkozással, amelynek keretén belül öt film megnézésére párokat jelöltek ki, később pedig részt vehettek az utána következő vezetett, jól megszervezett megbeszéléseken, vitákban. A párok negyedik csoportja nem kapott sem tanácsadást, sem önsegítő feladatokat, és mint kontrollcsoportként vettek részt a kutatásban.
A vizsgálat előrehaladtával a kutatók valószínűnek tartották, hogy a TÖRŐDÉS és a FELKÉSZÜLÉS módszerek pozitív változást jelentenének a párkapcsolatokra nézve, illetve hogy a filmek közbenjárásával enyhe javulásokat is eredményezhetnek a kapcsolatok minőségében. Meglepetésükre, a filmes beavatkozás olyannyira sikeresnek bizonyult, ahogy a jól megalapozott terápiás módszerek is, hogy képesek voltak lecsökkenteni a válások és a szakítások számát a párkapcsolatokban.
A 174 pár közt elvégzett tanulmányok alapján azok, akik házassági tanácsadásban részesültek, vagy részt vettek a filmes beavatkozásokon, a válás esélye illetve a három év utáni elkülönülés esélye a felére csökkent, ellentétben azokkal a kontrollcsoportban lévő párokkal, akik semmilyen párkapcsolati tanácsadásban nem részesültek. A válási vagy az elkülönülési arány 11% volt az intervenciós csoportokban, míg a kontroll csoportban ez már meghaladta a 24%-ot is.
A való életben hasznos célt szolgáló párkapcsolati filmek listájának meghatározására a kutatók egyszerűen ki szerették volna küszöbölni a romantikus komédiák vagy a „szerelembe esős” filmek lehetőségét, mint például „A szerelem hullámhosszán” vagy a „Harry és Sally” érzelgős, hatásvadász filmek tömkelegét. Ehelyett egy olyan filmes listát állítottak össze, amelyek hűen tudták ábrázolni a mindennapi párkapcsolatok különböző mélypontjait és hullámzó magasságait. „Hollywood néha képes az általuk megrajzolt szerelmi kapcsolatokban irreális elvárásokat helyezni a néző elé,”- így vélekedik Dr. Rogge. „Az az ötlet, hogy azonnal és könnyedén kellene valakibe beleszeretni, nem tükrözi teljes mértékben a valóságot, és nem is lényeges az olyan pároknál, akik már két, három vagy négy éve élnek párkapcsolatban.”
Néhány a listán szereplő film közül, mint például a „Páros mellékhatás” vicces, de nem feltétlenül reális,
„viszont meglehetősen jó mintaként szolgálhat ahhoz, hogy helyesen vezessük és alakítsuk párbeszédünket”
– mondta Dr. Rogge.
A kezdeti vizsgálatok befejezése után, Dr. Rogge és kollégái az ország minden tájáról már párok toborzásán működnek, hogy tanulmányozhassák a filmes beavatkozás hatásait különböző párkapcsolatokon, beleértve a már hosszú éveken át tartó házasságokat, illetve az azonos nemű párokat is. Megan Clifton (Knoxville, Tennessee), egy 27 éves diák, majdnem két évig élt a barátjával. Bár saját elmondása szerint a kommunikáció nagyszerűen működött köztük, mégis úgy döntöttek, hogy a filmes beavatkozás alá szeretnék vetni magukat.
Miközben a „Párterápia” című filmet nézték, a hihetetlen Tina Fey-jel és Steve Carell-lel, a pár egy jeleneten hangosan felnevetett, ahol a férj örökösen elmulasztja a fiókok és az ajtók becsukását. „Folytonosan nyitva felejti a szekrényajtókat, és én ilyenkor egy elviselhetetlen, zsémbes barátnővé válok, amitől ő csak meghúzza magát”- említette Ms. Clifton. „A film nézése közben azt mondtam, hogy ‘Mintha csak te lennél!’, és ez nagyon humoros volt. Mi végül nevettünk rajta, és ez sokat segített abban, hogy a kapcsolatunkra, emellett a problémáinkra is humoros módon tekinthessünk, és eszerint kezelni is tudjuk őket.”
Matt és Kellie Butler (Ashtabula, Ohio), már 16 éve házasok, és szintén úgy érezték, hogy a filmes beavatkozás segíthet párkapcsolatukon. Mostanáig már megnézték a „Szerelem és más drogok” és a „Drágám, terhes vagyok” című filmeket is egyaránt.
„Érezhető az az erő, ami ebből az egészből árad,- mondta Mr. Butler-, olyan, mintha egy szerepjátékot néznénk egy csoportos terápiás ülésen, bár csak egy filmről van szó, amely mégis kevésbé érezhető fenyegetőnek, mindinkább nevezhető szórakoztatónak.”
Mr. Butler elmondása szerint, annak ellenére, hogy felesége és közte szoros kötelék van, a már évek óta együtt élők néha elfelejtenek beszélgetni a párkapcsolatukról. „Mi már 16 éve házasságban élünk, de ennek nem feltétlenül kellene azt jelentenie, hogy minden nap le is ülünk, és beszélgetünk is arról,”- mondta. „Amikor megnézed a filmet, az képes beszélgetésre késztetni a párkapcsolatodban.”
Dr. Rogge megjegyezte, hogy több kutatásra lenne szükség a különböző párokra kifejtett hatások intenzitásának megállapításáért. A tanulmány egyik hibája az volt, hogy a kontrollcsoport nem igazán volt véletlenszerűen elrendezve. Amíg a vizsgálat szempontjából a kontrollcsoportban lévő párok hasonlónak tűntek demográfiailag, illetve kapcsolatuk minősége alapján is, de további kutatásokra van szükség, hogy érvényesíteni lehessen a filmes módszer hatékonyságát.
„Azt hiszem, hogy azok az elmélyült beszélgetések, amelyek a filmek hatására jönnek létre, és az az erőfeszítés, idő és önelemzés, amelyet a párok fektetnek ezekbe a beszélgetésekbe mind igazolhatják azt, hogy igenis jó úton haladnak a jövőre való tekintettel,”
– mondta Dr. Rogge.
A cikk az alábbi linken található cikk alapján készült.
http://well.blogs.nytimes.com/2014/02/10/movie-date-night-can-double-as-therapy
A filmek elérhetőek különböző oldalakon pl. itt:
vagy itt
BIGTORRENT.EU