Hasznos csapatépítő tevékenységek irodai alkalmazottaknak
Te is a homlokodat ráncolod és kibúvókat keresel, ha irodai ismerkedésről van szó? Hidd el, nem vagy egyedül ezzel, egy amerikai felmérés szerint ugyanis az ottani irodai dolgozók majdnem egyharmada ki nem állhatja az irodai csapatépítő rendezvényeket. Bár a vállalatok a legjobb szándékkal szervezik ezeket, ha nincsenek megfelelően kivitelezve, épp az ellenkező hatást érhetik el, azaz rombolhatják az egymás iránti bizalmat, széthúzáshoz és a munkahelyi cinizmus növekedéséhez vezethetnek – állítja David W. Ballard, az Amerikai Pszichológiai Szövetség (APA) munkatársa.
„Egy egész iparág fejlődött ki a vállalati csapatépítő programok körül, kezdve a kötélpályáktól, a vadvidéki programokon át, a paintballon keresztül, a jégtörő és bizalmi gyakorlatokig, valamint oktató ülésekig, melyek megkérdőjelezhető személyiségteszteken alapulnak”- mondja Ballard. Emellett hozzáteszi, hogy annak ellenére, hogy nem szokatlan a programajánlók részéről az „igen drága programok felkínálása” és a „hihetetlen teljesítménynövelés reklámozása”, melyet más vállalatok az ilyen rendezvényeknek köszönhetően értek el, a munkaadóknak továbbra sem árt jól megfontolni milyen programok mellett is döntenek.
A csapatépítő tréningek feladata, hogy megteremtsék a közös munkához szükséges alapokat, és egy igazi lehetőséget nyújtsanak a kikapcsolódásra és lazításra. Nem mindenki érzi azonban jól magát szeánszok és csoportos meditációk során, így a munkaadóknak fontos ügyelniük erre a tényre is. „Figyelj oda, hogy ne hozd kellemetlen vagy kínos helyzetekbe dolgozóidat”- folytatja Ballard. „Tartsd észben, hogy az emberek más-más dolgokat helyeznek előtérbe, és tartsd tiszteletben a dogozók személyes határait, ami a fizikai kontaktust és a személyes információk megosztását illeti.”
Szintén fontos, hogy szem előtt tartsd a különböző igényeket és személyes korlátokat is. „Amikor csapatépítő programot szervezel, fontos, hogy egyszerre többféle tevékenység közül választhassanak a dolgozóid, mivel így elkerülheted, hogy a gyengébb fizikummal vagy testi fogyatékossággal élők túlságosan kimerüljenek vagy kiszoruljanak a programból.”
Emellett érdemes az irodán és a munkahely egyéb területein kívüli programokban is gondolkodni. Ezek közül a következő öt a legajánlottabb.
Önkéntes munka
A dolgozói önkéntes munka megszervezése arra biztatja a munkatársakat, hogy adjanak vissza valamit a közösségnek, miközben azokat a célokat, értékeket hirdetik, amik a legfontosabbak számukra, mondja Ballard. „Amellett, hogy jót cselekszünk, a munkaadók megnyugodhatnak, tudván, hogy kutatások bizonyítják, hogy az irodán kívüli önkéntes munkában való részvétel segít a dolgozóknak kipihenni a fáradalmakat és feltöltődve visszatérni a munkahelyre” – teszi hozzá. Egy minnesotai cég, az Orion Associates azóta ösztönzi dolgozóit az önkénteskedésre, mióta csak megnyitotta a kapuit, így csupa olyan dolgozókat vonz, akik szívesen adnak. „Az Orion alkalmazottainak közel 100%-a áldozta fel idejét és energiáját katasztrófa-elhárításra, melynek során oly módon fejlesztették a vezetőségi képességeiket, mely messze túlmutat azon, amit egy szemináriumon tanulhattak volna meg”- állítja Ballard.
Fitnesz- és sporttevékenységek
Többféle tevékenység létezik, melyek képesek megmozgatni a dolgozókat. „A softballtól és bowlingtól elkezdve, egészen az egyszerű sétákig a sporttevékenységek azt az üzenetet közvetítik, hogy a cég igenis odafigyel dolgozóinak egészségére, miközben csapatszellemet is ápolja.” Követendő példa lehet az Alaszkai Pacific Egyetem, mely nagyon fontosnak tartja a dolgozói összetartozás érzésének növelését a testmozgáson keresztül. „Minden második pénteken, délután három órakor az Alaszkai Pacific Egyetem dolgozói félreteszik munkájukat, és elhagyják az iroda falait, hogy részt vehessenek olyan tevékenységekben, mint a jóga, a sífutás vagy a röplabda. Az alkalmazottak számára több szempontból is hasznos a programokon való részvétel, ráadásul az is motiválja őket, hogy a sporteseményeket követően hamarabb hazamehetnek.”
A rendszeres testmozgás, nemcsak a testi, de a szellemi és lelki egészségre is jó hatással van. „Egyes dolgozóknak sikerült lefogyniuk, míg mások nagyobb tudást szereztek az egészségügyi kérdésekről, megerősítették közösségérzetüket, feljavították közérzetüket és magasabb motivációt szereztek”- állítja Ballard. „Ráadásul ilyenkor a különböző osztályok dolgozói is együtt vannak, ami a munkán belül jobb kommunikációhoz és az osztályok közötti hatékonyabb együttműködéshez vezet.”
A munkaadóknak fontos odafigyelniük arra, hogy a fizikailag megterhelő tevékenységek ne jelentsenek veszély a dolgozók számára, és ne zárják ki azokat a személyeket, akik különböző fizikai korlátokkal rendelkeznek. „Kerüljük az olyan csapatépítő tevékenységeket, melyek nagy valószínűséggel negatív vagy cinikus reakciót válthatnak ki alkalmazottaikból”- jegyzi meg Ballard. „Némely munkahelyeken, már a ‘bizalmi gyakorlat’ szimpla megemlítése is kiválthatja a szemforgatást és a szarkasztikus megjegyzéseket. A kulcs az, hogy ismernünk kell a munkaerőinket és, hogy milyen tevékenységeket is élvezhetnek. Ha nem vagy biztos a dolgodban, nyugodtan kérdezd meg magukat a dolgozókat.”
Az sem mindig jó megoldás, ha az igazgató kedvenc sportjából vagy szabadidős tevékenységéből lesz csapatépítő program. Ne feledd, azért, mert a főnök szeret valamit, a beosztottjainak még nem kötelező. „A hatalmi különbségek miatt az alkalmazottak úgy érezhetik, hogy kötelességük részt venni a programokon, ami olyan helyzetekbe hozhatja őket, melyekben vagy felülmúlják őket vagy lekicsinyítve érzik magukat, vagy akár vissza kell fogják magukat annak érdekében, hogy hagyják a főnököt nyerni”- mondja Ballard. „Egy csapatépítésnek sosem szabad arról szólnia, hogy a vezető újabb lehetőséget kapjon, hogy megmutassa, miért is ő a főnök.”
Kirándulások
Ha elhagyjuk az irodát, hogy meglátogassunk egy múzeumot, egy természetvédelmi területet, vagy egy híres történelmi helyet, azzal kimozdítjuk dolgozóinkat a megszokott munkahelyi környezetükből és lehetőséget biztosítunk további tanulásra és tapasztalatok szerzésére, jegyzi meg Ballard. Emellett kiemeli a Green Mountain Coffee Rosters nevű vállalatot, mely egy ilyen stratégiát követő munkaadónak számít. „A vermonti Green Mountain Coffee Rosters ezt az ötletet a végletekig emeli azzal, hogy dolgozóit olyan kirándulásokra küldi ahol első kézből tanulhatnak a kávétermesztésről, olyan országokban, mint Costa Rica vagy Guatemala, ahol saját szemükkel láthatják a kávétermesztés folyamatát”- mondja Ballard. „A dolgozók azáltal tanulnak, hogy saját kezeikkel ültetik, szüretelik le és dolgozzák fel a kávét, mellyel közvetlen megértést szereznek a vállalat ezen közösségekre kifejtett hatásáról.”
Szakmai fejlődést segítő tevékenységek
Ballard szerint az alkalmazottak fejlesztő workshopokra vagy konferenciákra küldése egyszerre nyújt lehetőséget a tanulásra és arra, hogy egy új környezeten belül, a munkahelyitől eltérő módon lépjenek kapcsolatba egymással. „A közös tanulási folyamatban való részvétellel az alkalmazottak esélyt kapnak, hogy vállalataik nagyköveteiként szerepeljenek és, hogy megvitassák a szerzett tudás és képességek lehetséges alkalmazhatóságait a munkahelyükön belül”- teszi hozzá.
Ballard úgy tartja, hogy a szakmai fejlesztés egy visszatérő tevékenység a Wisconsinban alapult marketingkommunikációs cégnél, a Versantnál, ahol „a munkásokra úgy tekintenek, mint a tudás forrásaira, akiktől elvárják, hogy megosszák tapasztalataikat írott összegzések, prezentációk vagy csoportos beszélgetések formájában, miután visszatértek az irodába.”
Közös étkezések
Egy kolléga születésnapjának megünneplésétől, egy alkalmazott nyugdíjba vonulásának alkalmából történő koccintásig, a közös étkezés egy alapvető társasági esemény, mint Ballard is megjegyzi. „A csoportos ebédek, vacsorák, piknikek, vagy csupán kávézások nagyszerű alkalomként szolgálhatnak a munkatársak kikapcsolódására és arra, hogy jobban megismerjék egymást különféle társasági körülmények között is. Habár lehet, hogy csábító a gondolat, hogy összekössük a közös étkezéseket a csapatépítéssel, jobb, ha ellenállunk a kísértésnek és hagyjuk, hogy alkalmazottaink egyszerűen élvezzék a lehetőséget a társalgásra egy nyugodt, baráti környezetben”- mondja. Persze a munkáltatónak még vidámság idején is óvatosan kell eljárnia: „Figyeljünk oda, hogy véletlenül se hozzunk létre olyan helyzeteket, melyek a mértéktelen alkoholfogyasztást hirdethetik vagy támogathatják – ez a társalgást elősegítő eszköz gyorsan meredek lejtőkhöz vezethet”- teszi hozzá Ballard.
A fent említett csapatépítő technikák mellett Ballard arra bíztatja a dolgozókat, hogy igyekezzenek élesíteni azon képességeiket, melyek segíthetnek a munkabeli teljesítményük növelésében. „Példának okáért, egy olyan munkakörnyezet mely elvárja a dolgozóitól, hogy rugalmasak legyenek és képesek legyenek erőteljes verbális kommunikációs eszközöket használni, egy csoportos aktivitás, egy improvizációs szinházcsoporton belül, segíthet a csapatnak néhány ötletet szerezni a közös munkához és a gyors gondolkodáshoz.” Ez akár az iroda falainak elhagyása nélkül is véghezvihető. „Akár anélkül, hogy elhagynánk a munkahelyet, az egyszerűbb dolgok, mint az összehangolt szünetek, az alkalmazottak arra utasítása, hogy kövessék kollégáik munkáját, hogy ezzel is jobban megértsék és tiszteljék mások munkáját, valamint a dolgozók személyes és szakmai mérföldköveinek megünneplése segíthet egy olyan munkakörnyezet létrehozásában, ahol a dolgozók erős és pozitív kapcsolatokat ápolnak kollégáikkal, és, ahol cserébe sokkal pozitívabb és eredményesebb munkatapasztalatokat szereznek”- teszi hozzá Ballard.
A munkaadóknak szembe kell nézniük a ténnyel, hogy az erőltetett csapatépítési módszereket az alkalmazottak nagy része ki nem állhatja. Emellett mesterségesnek, kínosnak és időpocsékolásnak tekintik őket. Azonban a munkaadók szembeszegülhetnek a cinizmussal azzal, hogy olyan csapatépítő kirándulásokat hirdetnek meg, melyek a legjobban illenek a vállalatuk arculatához – olyan aktivitásokkal, melyekben az alkalmazottak részt akarnak venni, ellenben az olyanokkal, melyeket csupán rájuk erőszakolnak.