Amikor megpróbáljuk elképzelni, hogyan néz ki egy feltaláló, egy újító, a legtöbbünk előtt a kilógó nyelvű Einstein, a villanykörtével pózoló Edison vagy a garbóban előadást tartó Steve Jobs jelenik meg. Ezek a képek azonban elcsépeltek és egyáltalán nem pontosak.
Az innováció ugyanis nem egyetlen „heuréka!” pillanatból áll, egy tábla előtt állva vagy szalvétára rajzolgatva. Sokkal inkább az ötlet megszületése után következő aprólékos munka számít, mely során az ötlet elfogadásra és alkalmazásra kerül. Na de kik végzik el ezeket a feladatokat és hol illenél te a képbe?
A Forbes új tanulmánya szerint öt különböző személyiségre van szükség ahhoz, hogy egy vállalaton belül egy innovációt be lehessen vezetni. Ezek közül vannak, amelyek vállalkozóbb szellemet, míg mások racionálisabb, folyamatorientált gondolkodást igényelnek, de mindegyik egyformán fontos a sikerhez. A gondolkodóknak szükségük van valakire, aki elvégzi a kigondolt tevékenységet, az idealistáknak pedig szükség van olyanokra, akik száraz statisztikákon keresztül visszarángatják őket a valóságba, ha túl messzire mennének.
Egy egészséges munkakörnyezetben szükség van rá, hogy valamilyen mértékű feszültség legyen a kockázatvállalók és a kockázatkerülők között, különben a vállalat túlságosan elcsúszhat valamelyik irányba és így könnyen lehet, hogy eredménytelenek lesznek a törekvései. Egy-egy újítás bevezetésének sikere szempontjából rendkívül fontos, hogy az összetevők, azaz különböző személyiségű újítók a megfelelő mértékben legyenek jelen.
A Forbes Insights több, mint 1200 vezetőt kérdezett meg Európa szerte sokféle témáról. Több kérdést tettek fel nekik hozzáállásukkal, hiedelmeikkel, prioritásaikkal, viselkedésükkel és azzal kapcsolatban, hogy szerintük milyen külső és belső tényezők hozhatnak létre vagy rombolhatnak le egy innovatív környezetet. A válaszok elemzése során öt kiemelkedően fontos személyiségtípus rajzolódott ki, melyek elengedhetetlenek az innovációs folyamatok során.
A siker utolsó összetevője a munkakörnyezet, mely a legkreatívabb újítókat is meggátolhatja a hatékony munkában, ha nem megfelelő. Íme egy példa: a kékbálna a valaha élt legnagyobb ismert állat, de ha egy édesvizű tóba tennénk, nem tudna megélni – ráadásul a tóból is rengeteg vizet kiszorítana. Tehát még a legnagyobb és legvarázslatosabb lények sem tudnak életben maradni egy olyan környezetben, mely nem táplálja őket.
A következőkben bemutatom a már említett öt személyiségtípust. Döntsd el te, hogy rád melyik leírás illik a legjobban. Talán úgy gondolod majd, hogy mindegyikből van benned egy kicsi. Ne feledd, ezek közül egyik sem rossz, mindegyiknek óriási szerepe van abban, hogy megszülessen egy új ötlet, elfogadtatásra kerüljön, megszülessen az alkalmazási terv, majd valóban bevetésre kerüljön. Ezek tehát mindannyian fontos részei a kirakósnak, mindannyian artériák, melyek a vállalati innovációt táplálják.
Mozgatók és felrázók
Ezek az erős személyiséggel és motivációs erővel bíró emberek igazi vezetők. A célok és a kilátásba helyezett jutalmak komoly motivációt jelentenek a számukra, de egyben az is mozgatja őket, hogy maradandót alkossanak és előremozdító hatással legyenek másokra. Ezek azok az emberek, akik szeretnek elől lenni, vezetni a projekteket és ők azok, akik előremozdítják a dolgokat. Időnként sajnos kissé arrogánsak lehetnek és türelmetlenek a csapatmunkában. Osztoznak a felelősségben, a vállalat stratégiájában és a médiával kapcsolatos teendőkben is. A felmérés szerint az ilyen személyiségű emberek 22%-ban vannak jelen a vezetők között a közepes méretű vállalatoknál, de a nagyvállalatoknál akár a vezetők egyharmadát is kitehetik.
Kísérletezők
Kitartóak és nyitottak minden új dologra, a kísérletezők remekül értenek hozzá, hogy új ötleteket vezessenek be a tervezés és a végrehajtás különböző fázisai során. „Ha a szándék megvan, a mód is megvan annak végrehajtására” – talán így lehetne a legjobban összefoglalni felfogásukat. A tökéletességre törekednek és többnyire munkamániásak, mert nagy elkötelezettség és munkabírás kell ahhoz, hogy keresztülvigyenek egy új ötletet, melyet eddig még senki nem próbált ki. Nagyon büszkék az eredményeikre, ugyanakkor szeretik megosztani a tapasztalataikat. Ők tipikusan azok a munkatársak, akik szenvedélyesek munkájukkal kapcsolatban és haragszanak azokra, akik álmodoznak a meetingek közben vagy azon gondolkodnak, hogy mi legyen a vacsora. Kitartó természetük miatt fontos tagjai az innovációs folyamatoknak, akkor is, ha kísérletezésük időnként nem a várt eredményt hozza. Általában vállalják a felelősséget és a felmérés szerint a vezetők 16%-át teszik ki.
Eminensek
Emlékszel azokra az osztálytársaidra, akik az első padban ültek és a tanár bármit kérdezett, rögtön fent volt a kezük és mindenáron válaszolni akartak? Többségében az ilyen gyerekekből jöttek létre az eminens személyiségű vezetők. Ők mindenben jók, remekül építik személyes brandjüket, a legjobb mentorokat választják maguknak, megtalálják beosztottjaik legjobb képességeit és annak megfelelő feladatokat adnak nekik, stb. Akkor is képesek egyre feljebb és feljebb mászni a szamárlétrán és mozgásba hozni a dolgokat, ha látszólag nincsenek is túl jóban a közvetlen feletteseikkel. Nem meglepő módon a vezérigazgatók többsége iskolás korában eminens tanuló volt. A vezetőknek körülbelül 24%-át teszik ki és nincs olyan iparág vagy vállalattípus, ahol különösen sok lenne belőlük, bárhol képesek feljebb jutni és fejlődni, legyen az IT, pénzügyi terület vagy bármi egyéb. Ők az üzleti világ őssejtjei.
Irányítók
Nem szeretnek felelősséget vállalni, ezért jobban kedvelik a lépésről lépésre felépített, mint a homályos részletekkel teli projekteket. A saját területükön szeretnek ők irányítani és szeretik, ha minden a helyén van. Munkatársakként nem ők azok, akiktől elsősorban csapatmunkát vagy hálózatépítést lehet várni, inkább elszigetelődnek és szeretnek olyan konkrét, tisztán látható feladatokra koncentrálni, melyekben pontosan látják, hogy hol állnak és mindent irányítani tudnak maguk körül. Körülbelül a vezetők 15%-ára jellemző ez a személyiségjegy, így ez a legkisebb csoport. A végletek emberei abból a szempontból, hogy vagy a legnagyobb vagy a legkisebb vállalatoknál fordulnak elő a leginkább. Ha belegondolsz ez nem meglepő, hiszen az óriásvállalatoknál saját részlegük lehet, amit irányíthatnak, míg a tíz alkalmazottnál is kevesebbel dolgozó mikrovállalatoknál minden folyamatot átláthatnak és irányíthatnak, főleg, ha ők a vállalatvezetők és az egész cég az ő személyiségük köré épül. Az irányítók a legtöbb esetben az értékesítési és pénzügyi osztályokon dolgoznak, azaz olyan részlegeken, ahol inkább praktikusságra és pontosságra, semmint új meglátásokra van szükség. Tipikusan olyan vezetők, akik megkapják a fentről érkező utasítást, majd az alapján mozgósítják saját csapatukat.
Maradiak
Vonatkoztass el a név negatív tartalmától, a maradiakra is fontos szerep hárul, hiszen ők azok, akik visszarángatják az álmodozókat a földre és a képükbe vágják a valóságot. Olyanok ők, mint ebédnél a spenót, kevesen szeretik őket, mégis nagy szükség van rájuk a teljességhez. Az irányítókhoz hasonlóan ők sem szeretnek kidolgozatlan tervek szerint dolgozni, inkább folyamatok mentén mozdítják előre a dolgokat. Amikor megkérdezik őket, hogy egy kérdésben melyik oldalra állnak, szeretnek középen maradni. Ez egyáltalán nem egy rossz személyiség, hiszen valakinek emlékeztetnie kel a többieket a korlátokra és az éppen futó folyamatokra. Ők a vezetői réteg 23%-át teszik ki és mindenféle méretű vállalatoknál megtalálhatóak. Többnyire pénzügyi igazgatóként, kincstárnokként és számvevőként dolgoznak. Ez logikus, hiszen valakinek emlékeztetnie kell az álmodozókat a pénzügyi korlátokra.
Egyik csoportot sem lehet úgy meghatározni, mint egy tisztán vállalkozó szellemű csoport, de egyértelműen a mozgatók és felrázók, valamint a kísérletezők állnak hozzá a legközelebb.
Rájuk jellemző a leginkább, hogy belső megérzések irányítják őket, de irányítás szempontjából többnyire mások mondják meg nekik, hogy mit csináljanak. A fiatal, innovatív cégeknek mozgatókra és felrázókra van szükségük, akik összegyűjtik a kísérletezők meglátásait. Ahogy a vállalat folyamatosan nő, inkább az eminensek kerülnek előtérbe, akik képesek ezekből a meglátásokból egy megvalósítható stratégiát faragni és előrevinni azt. Az irányítók azok, akik csapatuk segítségével megvalósítják a tervet, a maradiak pedig azok, akik figyelemmel kísérik azt és lépnek, ha úgy látják, hogy valaki elszakad a valóságtól. Egy érett vállalatnak már egyre nagyobb szüksége van az erős, bevált folyamatokra és az olyan elöljárókra, akik jobban bíznak a már bevált, átlátható folyamatokban.