Mókás dolog történt egy napon egy ókori görög fürdőben: Arkhimédész, a matematikus rájött, hogyan határozhatja meg egy test sűrűségét az általa kiszorított víz súlyából. Annyira megörült a váratlanul jött felfedezésnek, hogy azonnal kipattant a dézsából és meztelenül szaladt hazáig, miközben azt kiabálta:
„Heuréka! Megtaláltam!”
Ezen esemény mintájára a spontán, hirtelen jött ráébredéseket, felismeréseket heuréka-effektusnak vagy „Aha!”-jelenségnek nevezik.
A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy pontosan az agy melyik részében jön létre a nagy felismerés és milyen folyamatok eredményeként. Egyelőre az ezzel kapcsolatos ismeretek még meglehetősen kezdetlegesek, de amíg nincs pontos, tudományos magyarázat, érdemes figyelembe venni azt, hogy mikor jelentkezik a leggyakrabban a heuréka-effektus.
Azt tehát egyelőre nem tudjuk, milyen folyamatok mentek végbe Arkhimédész agyában és agyának mely része volt a legaktívabb, amikor rálelt a megoldásra, de azt tudjuk, hogy éppen egy fürdőben volt és lazítani próbált, amikor rátört a felismerés és nem a szobájában ült, erősen koncentrálva és gondolkodva. Jonathan Schooler pszichológus úgy véli, a legcélravezetőbb út, ha hagyjuk agyunkat töprengeni és nem próbáljuk megakadályozni a gondolatok szabad áramlását.
„Úgy tűnik, a nagy ötletek nem akkor születnek, amikor az emberek keményen dolgoznak az adott probléma megoldásán, hanem amikor valami mással vannak elfoglalva: sétálgatnak, tusolnak vagy valami más jár épp a fejükben.”
– mondta Schooler.
Más szavakkal a problémamegoldás, a hatékony gondolkodás nagy része tudat alatt történik és ilyenkor születik a kreatív ötletek nagy része.
Ha egy kreatív gondolkodást igénylő problémával állunk szemben, a megfeszített koncentráció, erőltetett gondolkodás a legtöbb esetben zsákutcába vezet. Ha viszont hagyjuk, hogy a tudatalatti elménk dolgozzon, megszülethet a megoldást. Ezt a folyamatot inkubációnak nevezzük.
Ha kételkedsz Schooler szavaiban, olvasd el egy valódi zseni, Mozart véleményét a dologról:
„Amikor egymagam vagyok és jó a kedvem, például egyedül utazom egy hintón, egy kiadós étkezés után sétálgatok vagy az ágyamban fekszem és nem tudok elaludni, a gondolataim olyankor szárnyalnak a legjobban és elmém olyankor a legtermékenyebb. Nem tudom, honnan jönnek ezek a gondolatok és irányítani sem tudom őket, de feltüzelik a lelkemet és ha közben senki nem zavar meg, nagy dolgokhoz vezethetnek. Ez a feltalálási, alkotási folyamat egy kellemes, éber, élénk álomszerű állapotban történik.”
Forrás: BigThink.com