
Az évek során rengeteg különböző lista készült a legnagyszerűbb, a történelem alakulására komoly hatással lévő férfiakról.
A nőkről eddig kevesebb szó esett, pedig akadtak bőven nagyszerű, erőteljes asszonyok, akik világmegváltó tetteket vittek véghez és sok mindent köszönhetünk nekik. A nemzetközi nőnap alkalmából bővebben is megismerkedhetünk tízzel közülük.
A listában akadnak uralkodónők, first ladyk és aktivisták is.
1. II. Katalin orosz cárnő (1729 – 1796)
II. Katalin 1762. június 28-tól haláláig, azaz 34 éven át volt Oroszország uralkodója. Korának egyik legfelvilágosultabb, legjobb meglátásokkal rendelkező uralkodója volt, a férfiak közül is kiemelkedett. Uralkodása alatt kiterjesztette az Orosz Birodalom határait déli és nyugati irányban is, bekebelezve Ukrajna egy részét, Litvániát, Fehéroroszországot és Kurföldet. Az 1768-1774-es orosz-török háború során döntő vereségeket mért az Oszmán Birodalomra, többek között Cesménél és Kagulnál is, melyeket a legnagyobb katonai vereségek között tartanak számon a török történelemben. Ezután az Orosz Birodalom lett Délkelet-Európa vezető nagyhatalma.
A cárnő uralkodása idején többet tett az orosz művészet fejlődésért, mint előtte vagy utána bármelyik uralkodó. A felvilágosodás eszméit követte és „trónon ülő filozófusnak” tartotta magát. Kényesen ügyelt külföldi hírnevére, hogy Európában civilizált és felvilágosult cárnőként tekintsenek rá, bár Oroszországon belül időnként zsarnokként viselkedett. Ettől eltekintve mindenképpen helye van a listán, hiszen komolyan befolyásolta a történelem menetét és az orosz kultúra fejlődését.
2. Emmeline Pankhurst (1858 – 1928)
Pankhurst volt az első nő Nagy-Britanniában, aki politikai eszközökkel vette fel a harcot a nők jogaiért, első sorban a szavazati jogért. 1889-ben megalapította a Women’s Franchise League-et, 1905-ben pedig a Women’s Social and Political Uniont (Nők Szociális és Politikai Egyesülete). Lányai, Christabel és Sylvia is csatlakoztak mozgalmához. Többször is bebörtönözték nézetei hangoztatása miatt, amikor pedig éhségsztrájkkal próbálkozott, rendszeresen lefogták és erőszakkal megetették, de ez sem tántorította el attól, hogy küzdjön céljáért.
Nagy szerepe volt abban is, hogy az I. világháború alatt a nők átvették a harcoló férfiak által hátrahagyott munkákat. Ebben az állam is támogatta. 1918 márciusában aztán elérte célját, a 30 éven felüli nők szavazati jogot kaptak, néhány hónappal később pedig lehetővé vált a 21 éven felüli nők számára, hogy politizáljanak és bejussanak a parlamentbe. A brit nők végül 1928-ban, Pankhurst halálnak az évében kapták meg ugyanazokat a választási jogokat, mint a férfiak.
3. Boudica (? – i.sz. 60 v. 61)
Boudica a Délkelet-Britanniában élő kelta törzs, az icenusok királynője volt, aki felkelést vezényelt a Római Birodalom ellenséges erői ellen. Férje, Prasutagus lányaikra hagyta a királyságot, de halála után a rómaiak ezt nem vették figyelembe, lerohanták az icenusokat, megalázták és meggyalázták Boudicát és lányait. Az icenusok és szomszédaik, a trinovantok lázadást terveztek támadóik ellen, melynek élére Boudicát választották meg. Hadjáratai során seregével elpusztította Camulodunum (ma Colchester), Londoninium (ma London) és Verulamium (ma St Albans) városát is, megölve körülbelül 70-80 ezer embert, majd végül a Watlin Street-i ütközetben esett el a túlerőben lévő római csapatok ellen, 60-ban vagy 61-ben.
Boudica tetteit Tacitus és Cassius Dio történetírók krónikába foglalták, utóbbi különös részletességgel számolt be arról, hogy a lázadó csapatok nem szedtek hadifoglyokat és a nőkkel együtt mindenkit különös kegyetlenséggel kivégeztek. A reneszánsz korában újra rendkívül népszerű lett Boudica alakja, Viktória királynő is az ő mintájára készíttette el saját portréját. Tiszteletére szobrot is emeltek, mely Londonban, a Westminster Pier közelében található.
4. Siénai Szent Katalin (1347 – 1380)
Sziénai Szent Katalin egy 25 gyermekes család 23. gyermekeként látta meg a napvilágot. Nem járt iskolába, de átlagon felüli értelme és vallásossága már kiskorában megmutatkozott. Hatéves korában állítólag megjelent előtte a trónon ülő Jézus és ekkor határozta el, hogy minden tekintetben valláskövető életmódot fog folytatni. Rendkívül szigorú és önmegtartóztató volt magával szemben. Életét a szegények és a betegek megsegítésének szentelte, kórházakban és otthonaikban is ápolta a rászorulókat. Leveleket írt keresztény vallási vezetőknek, békéért könyörögve és keresztesháborúk elindítását kezdeményezte a hitetlenek ellen. Hosszas levelezésben állt XI. Gergely pápával is, akit többek között arra kért, hogy költöztesse vissza a Szentszéket Avignonból Rómába, amit a pápa meg is tett. Katalin 1380-ban, 33 évesen súlyos betegségben halt meg. 1461-ben II. Piusz pápa szentté avatta, majd 1999-en II. János Pál pápa Európa védőszentjévé avatta.
5. Eva Perón (1919 – 1952)
Eva (Evita) Perón 1946-tól 1952-ben bekövetkezett haláláig Argentína first ladyje volt. Minden lehetséges eszközzel támogatta férjét, Juan Perónt a hatalom megszerzésében. Létrehozta Argentína első, nagyrészt nőkból álló politikai pártját, a Perónista Női Pártot és megalapította az Eva Perón-alapítványt. Ez utóbbi egy jótékonysági szervezet volt, mely otthonokat épített a szegények és hajléktalanok számára és ingyenes orvosi ellátást biztosított az emberek számára. A csak Evitaként emlegetett politikusasszony hatalmas népszerűségnek örvendett Argentínában, vasútállomásokat, várost (Ciudad Evita), sőt, még csillagot is neveztek el róla. Népszerűsége és politikai befolyása ellenére mindig ügyelt arra, hogy törekvéseivel, tetteivel ne ártson férje politikai karrierjének.
1951. augusztus 22-én kétmillió ember gyűlt össze az utcákon, arra kérve Eva Perónt, hogy induljon a választásokon az alelnöki posztért. Egyes vélemények szerint volt a legnagyobb mértékű támogatás, amit egy női politikai figura valaha kapott. Romló egészségi állapota miatt elutasította a kérést, és a következő évben, 33 éves korában méhnyakrákban elhunyt.
6. Rosa Parks (1913 – 2005)
Rosa Parks egy az afroamerikaiak jogaiért küzdő aktivista volt, akit az Egyesült Államok kongresszusa később a modern polgárjogi mozgalmak anyjának nevezett. Parks akkor vált híressé, amikor 1955. december 1-jén nem volt hajlandó átadni a helyét a buszon egy fehér utasnak a sofőr felszólítására. Ez a tett indította útjára az amerikai történelem egyik legnagyobb mozgalmát a faji megkülönböztetés ellen, a montgomery-i buszbojkottot. Ez inspirálta Martin Luther Kinget – aki szintén részt vett a bojkottban -, hogy megindítsa polgárjogi mozgalmát. Parks visszavonultan élt detroiti otthonában, amíg 2005. október 24-én, 92 éves korában meg nem halt. Halála után a montgomery-i és detroiti busztársaságok bejelentették, hogy buszaik első üléseire fekete gyászszalagokat helyeznek a tiszteletére. Koporsóját egy ugyanolyan busszal szállították Washingtonba, mint amelyen ötven évvel korábban nem volt hajlandó átadni a helyét. A Capitoliumban ravatalozták fel, ezzel ő lett az első nő és mindössze a második afroamerikai, aki ebben a megtiszteltetésben részesült. George Bush és felesége elsőként koszorúzták meg a sírját.
7. Tomürisz (i.e. VI. század)
Tomürisz egy közép-ázsiai népcsoport, a masszagéták királynője volt, időszámításunk előtt körülbelül az 530-as években. Arról vált híressé, hogy legyőzte és megölte Nagy Kürosz perzsa uralkodót, aki le akarta igázni népét. Amikor Kürosz fogságba ejtette Tomürisz fiát, hogy ezzel zsarolja, az uralkodónő levelet írt neki, melyben tisztességtelen eszközei miatt bírálta és arra kérte, mérkőzzön meg vele igazságos küzdelemben. A csatában a perzsák megsemmisítő vereséget szenvedtek, Tomürisz pedig maga ölte meg Küroszt, akit aztán le is fejezett. A legenda szerint a levágott fejet ezután mindig magánál tartotta és abból itta a borát. A perzsa és közép-ázsiai kultúrában rengeteg legenda kering Tomüriszről.
8. Hatsepszut (kb. i.e. 1509 – i.e. 1458)
Az egyiptológusok többsége az egyik legsikeresebb női fáraóként tartják számon Hatsepszutot. Egyetlen női uralkodó sem maradt nála hosszabb ideig az egyiptomi trónon (i.e. 1479 – i.e. 1458). 21 éves és 9 hónapos uralkodása alatt helyreállított több, a hükszósz háborúk idején tönkrement kereskedelmi útvonalat és kapcsolatot, aminek köszönhetően jelentősen fellendítette országa gazdaságát. Az építkezésben is élen járt, több száz új épületet emeltetett, többet, mint bármelyik másik egyiptomi uralkodó. Emellett a háborúk során megsérült templomokat is helyreállíttatta. Bár a legtöbb egyiptológus úgy véli, Hatsepshut külpolitikája többnyire békés volt, uralkodása korai éveiből fennmaradt írásos emlékek arról árulkodnak, hogy sikeres hadjáratokat vezetett Núbia, Levante és Szíria ellen.
9. Jeanne d’Arc (1412 – 1431)
Jeanne d’Arc vagy Szent Johanna egy XV. században élt francia hősnő volt. Eretnekség vádjával állították egyházi törvényszék elé és máglyahalálra ítélték 19 éves korában.24 évvel később III. Klallixtusz pápa felülvizsgáltatta az ügyet és kiderült, hogy ártatlanul ítélték el, ezért mártírrá avatta a lányt. 1909-ben boldoggá, majd 1920-ban szentté avatták. Jeanne azt állította, látomása volt, melyben Isten azt a feladatot adta neki, hogy segítsen visszaszerezni Franciaország angolok által elfoglalt területeit. A még meg nem koronázott VII. Károly király szolgálatába állt. Első híres győzelmét Orléans ostrománál aratta, ahol úrra lett a veterán parancsnokok elutasító magatartásán és kilenc nap alatt feloldotta a régóta tartó ostromot. Ezt a sikert még több gyors győzelem követte, melynek következtében VII. Károly eljutott Reims-be, ahol megkoronázták. A burgundok fogták el és adták angol kézre, akik 1431-ben egyházi törvényszék elé állították és kivégeztették.
10. Florence Nightingale (1820 – 1910)
Florence Nightingale, akit gyakran csak „A lámpás hölgyként” emlegetnek a modern nővérképzés úttörője volt. Minden ápolónő számára remek példával járt elől munkája iránti elkötelezettségével és az általa elért pozitív hatásokkal. Nightingale a krími háború során vált ismertté. Amikor meghallotta, milyen magas arányban haláloznak el a sebesült katonák a kórházakban, úgy döntött, változtat a helyzeten, mivel úgy gondolta, mindezért nagyrészt az elégtelen fertőtlenítés a felelős. A törökországi Üsküdarban felállított ideiglenes katonai kórházba utazott, ahol segítőivel alaposan kitakarította a kórtermeket, fertőtlenítette az orvosi eszközöket, valamint átszervezte az ott dolgozó nővérek munkáját. Néhány hónap múlva a halálozási arány 42%-ról 2,2%-ra csökkent. A „lápás hölgy” becenevet onnan kapta, hogy éjszakánként egy lámpással járta a kórház folyosóit, hogy elejét vegye a sérült katonák és a nővérek szexuális érintkezésének, ezzel is elejét véve a fertőzések terjedésének. Később Nagy-Britannia és az Egyesült Államok több kórházában is bemutatókat, előadásokat tartott. Szigorú, de önfeláldozó munkásságáért Viktória királynő a Királyi Vörös Kereszt kitüntetéssel jutalmazta. Később jó barátságba került a királynővel és az egyik bizalmasa lett.
Forrás: Listverse.com