Pszichológiai tesztekből kiderül, hogy az emberek többsége sokkal keményebben próbálkozik, ha egy gyengébbnek tartott ellenfelet kell legyőznie, mint amikor egy erősebbel kerül szembe.
A pártatlan nézők imádják, ha egy sporteseményen az esélytelenebbik sportoló vagy csapat diadalmaskodik, de a Journal of Experimental Social Psychology című amerikai pszichológiai lap szerint az esélytelenebbeknek még nehezebb ezt elérni, mint elsőre gondolnánk. Ha a státusz, a presztízs a tét, az emberek és a csapatok is sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesznek a győzelemért, amikor egy esélytelenebb vetélytárssal kerülnek szembe.
Nathan Pettit és Robert Lount egyetemi pszichológusok a Cornell Egyetem diákjain végeztek ezt igazoló kísérleteket. A tanulókat rendkívül egyszerű feladatokra kérték fel, például össze kellett gyűjteniük egy konyhakés minél több lehetséges felhasználási módját. A kutatók előbb – hamisan – azt állították, hogy egy magasabban rangsorolt egyetem diákjaival kell versenyezniük a feladatban, majd azt, hogy egy gyengébbnek tartott iskola tanulói az ellenfelek. Az egyetemisták sokkal jobb próbálkoztak akkor, amikor azt mondták nekik, hogy gyengébb képességű tanulókat kell legyőzniük.
„Ezt azzal lehet magyarázni, hogy senki nem szereti fölöslegesen pazarolni az erejét. Tisztességgel, mindent beleadva megvívják azokat a csatákat, melyeket megnyerhetnek, de vannak olyan helyzetek, amikor mindegy mit csinál az ember, alul fog maradni”
– mondta Pettit.
Korábbi vizsgálatok során, ahol átlagos és átlag feletti szókinccsel rendelkező tanulók versenyeztek egymással különböző nyelvi feladatokban, nem volt kimutatható ez a próbálkozásbeli különbség. Ez a Leideni Egyetemen dolgozó pszichológus, Naomi Ellemers szerint azzal magyarázható, hogy ebben az esetben a tanulók nem voltak tisztában egymás képességeivel és nem volt egy olyan hivatalos rangsor közöttük, mint a friss kutatásban megemlített egyetemek között.
