Skip to main content

A legjobb és legrosszabb tanulási technikák

A legjobb és legrosszabb tanulási technikák

Gyorsan változó világunkban gyakran találkozunk új, fontos információkkal – legyünk akár kisiskolások, felsőoktatásban résztvevők vagy dolgozó felnőttek -, így fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogyan lehet a legkönnyebben és a leghatékonyabban tanulni.

Egyes vizsgálatok szerint azonban csak kevesen használjuk azokat a módszereket, melyek hatékonysága tudományosan is bizonyítást nyert és továbbra is kitartunk az olyan elavult és hasztalan tanulási technikák mellett, mint például a lényeg aláhúzása, kiemelése.

A legjobb és legrosszabb tanulási technikák

Az elmúlt évtizedekben több ezer cikk született a különböző tanulási technikákkal kapcsolatban, ezek áttekintése, elemzése megoldhatatlan feladat lenne a szülők és a gyerekek számára. Szerencsére egy öttagú tudóscsoport megvizsgálta a módszereket, a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokat és egy átfogó értékelést tett közzé az eredményről.

A következőkben ennek az értékelésnek a legfontosabb, a tanulni vágyok számára legérdekesebb részeit olvashatod el.

[sociallocker]

A legjobb és legrosszabb tanulási technikák

A legrosszabb tanulási technikák

A legtöbben bizonyára meg fogtok lepődni a következőkben felsorolt dolgokon, hiszen csupa olyan tanulási technikáról lesz szó, melyeket valószínűleg mindenki kipróbált már és eredményességül magától értetődőnek tűnik. Ezeknek azonban a tanulás szempontjából nem sok hasznuk van, legfeljebb annyi, hogy az ember többször is elolvassa közben a szöveget. Az egyik ilyen például a lényeg aláhúzása vagy kiemelése. Korábban több kísérlet is bebizonyította már, hogy ez a módszer a valódi tanulás útjába állhat, hiszen az ember ilyenkor csak egy tényekre, a teljes anyag egyes elemeire koncentrál, melyeket különálló részekként tanul meg és nem biztos, hogy érteni fogja a köztük lévő összefüggéseket.

Az újra és újra elolvasás is egy gyakori módszer, mely nem túl hatásos. Hiába olvasod el rengetegszer egymás után a szöveget, azzal csak „bemagolod”, de valójában nem tanulod meg, nem marad meg sokáig a fejedben. A vázlatkészítés sem egy túl eredményes technika a tudósok szerint. Persze vannak, akik jó vázlatokat írnak és képesek megtanulni belőlük a lényeget, de érdemes inkább olyan módszerekkel próbálkozni, melyek beválására jóval nagyobb az esély. A kiemelés, aláhúzás, újra és újra elolvasás és a vázlatkészítés tehát a hanyagolandó módszerek közé tartozik a Kenti Állami Egyetem tudósai szerint.

A legjobb tanulási technikák

A haszontalannak titulált technikákkal, például a kiemeléssel vagy a folyamatos ismétléssel szemben a leghatékonyabb tanulási módszerek nem annyira közismertek. Az egyik ilyen például a tanulásra szánt idő elosztása. A vizsgálatok szerint ez sokkal hasznosabb, mintha egyszerűen nekiülnél egy hosszú anyagnak és megpróbálnád egyszerre megtanulni. Az utolsó pillanatban történő tanulás sem célravezető, hiszen elképzelhető, hogy sikerrel veszed a másnapi dolgozatot vagy vizsgát, de ezután viszonylag hamar el fogod felejteni a tanultakat. Ha azt akarod, hogy minél tovább megmaradjon a tudás, célszerű minél inkább szétosztani a tanulásra szánt időt.

A második tanulási technikát szintén bátran ajánlják a tanulmányt író tudósok. Ennek a módszernek a lényege, hogy próbavizsgákkal, felmérőkkel, kvízekkel tesztelt le tudásod. Ha elolvastad és értelmezted a megtanulni kívánt anyagot, állíts össze magadnak egy tesztet belőle, esetleg kérd meg egyik barátodat erre vagy keress az adott témáról szóló kvízt és próbáld meg kitölteni. Agyad ilyenkor újra és újra felidézi a tanult információkat, ami segítségével azok egyre jobban berögzülnek az emlékezetbe.

Néhány további tanulási technika

A tudósok által megvizsgált többi módszer nagy része a „közepes” kategóriába esett, melyek sem túl hatékonynak sem teljesen hatástalannak nem bizonyultak. Ezek között megtalálható a mentális ábrázolás technikája, mely során az olvasott szöveghez valamilyen képet kell csatolni fejben, ami alapján emlékezni fogsz rá, ez azonban sokszor időigényes és a szövegtől is nagyban függ, mennyire lehet hatékonyan alkalmazni ezt a módszert. A másik viszonylag ismert „közepes” technika a megmagyarázás technikája, amikor is a szöveg kulcspontjainál megmagyarázod magadnak, hogy mi miért van úgy, ahelyett, hogy csak simán elolvasod a leírtakat. Ennek a módszernek a hatékonysága attól is függ, milyen előzetes ismeretekkel rendelkezel az adott témával kapcsolatban.

[/sociallocker]