NLP, NLP tréning, Mély Belső Átalakulás

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság kapcsolódásának

By 2013-02-27ÁLOM, ALVÁS, önismeret

Az álmok komoly talányok a tudósok számára, évszázadok óta folynak kutatások, hogy megállapítsák, pontosan mik az álmok és mi a céljuk, de egyértelmű, minden kérdést megválaszoló megállapítás még nem született. Sok érdekes dolog kiderült azonban az álmokkal kapcsolatban a vizsgálatok során, például, hogy meglehetősen módokon befolyásolhatják életünket álmain és fordítva.

Íme a tíz legérdekesebb ezek közül:

1. A magány növeli az álmok valószínűségét

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság összekapcsolódásának

Mindenki álmodik, de nem egyenlő mértékben. Patrick McNamara neurológus  2001-ben 300 egyetemista alvási és álmodási szokásait figyelte meg. Két csoportra osztotta őket aszerint, hogy mennyire elégedettek magánéletükkel és mennyire vágynak kapcsolatra.

Azok, akik magányosabbnak érezték magukat több álomról számoltak be, mint elégedett társaik, több részletre is emlékeztek és álmaik gyakran morbidabbak és intenzívebbek is voltak, mint a többieké. Az agy elülső temporális kérgének szerepe van kapcsolatainkban és a REM-alvásban is, így egyes vélemények szerint az intenzívebb álmokkal az agy a hiányérzetünket szeretné csökkenteni.

2. A videojátékok elősegítik a tudatos álmodást

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság összekapcsolódásának

A tudatos álmodás során tisztában vagy vele, hogy álmodsz, ezért képes vagy befolyásolni a történéseket és büntetlenül, következmények nélkül kiélheted legártalmatlanabb, ugyanakkor legbetegebb vágyaidat is. Nem meglepő, hogy mindenki szeretné megélni ezt és tucatszámra íródtak könyvek a különböző technikákról, ahogyan elérhető a tudatos álmodás. Elképzelhető azonban, hogy a kívánt állapot eléréséhez semmi mást nem kell tenned, mint videojátékokkal játszani.

A Grant MacEwan Egyetemen dolgozó Jayne Gackenbach szerint a környezet befolyásolásának, irányításának módja és a térbeli tudatosság, mely a videojátékok során megjelenik, ugyanúgy alkalmazható az álmokban is. Ha ez az elmélet megállja a helyét, akkor a rendszeresen játszóknak sokkal nagyobb az esélye rá, hogy álmukban képesek lesznek tudatosan átvenni az irányítást, ugyanúgy, mint egy játékban. Gackenbach azt is megfigyelte, hogy a játékosoknak ritkábban vannak rémálmaik, mivel ha álmukban megtámadják őket, azt kihívásként fogják fel, melyek nem ismeretlenek a videojátékok világából, és nem félnek visszavágni.

3. Az állatok is emlékeznek az álmaikra

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság összekapcsolódásának

Az emberiséggel egyidős a kérdés, hogy a mi a célja az álmainknak. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora, Matthew Wilson úgy véli, rájött, mi az álmok egyik funkciója. Kísérletei során patkányokat tanított be arra, hogy egy kör alakú pályán fussanak körbe-körbe. A feladat alatt megfigyelte a patkányok agyhullámait, később ugyanezeket az agyhullámokat észlelte, mikor a patkányok aludtak és épp REM-állapotban voltak, tehát egyértelműen a feladatról álmodtak.

Később jobban teljesítettek a feladat során a való életben. Wilson szerint ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy az állatok is emlékeznek álmaikra és azt is, hogy álmodás során az agy képes megerősíteni magában a friss információkat. Ennek köszönhető az is, hogy könnyebben fogsz emlékezni azokra a dolgokra, amiket közvetlenül lefekvés előtt tanultál meg.

4. Az amnéziásoknak vannak a legfurcsább álmaik

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság összekapcsolódásának

Ha az álmokban nagy szerepe van az emlékeknek, akkor mi a helyzet az amnéziában szenvedőkkel? Ők is álmodnak, de sokszor fogalmuk sincs, hogy miről. Az amnéziások emlékeiből gyakran komoly szeletek hiányoznak, nem tudnak visszaemlékezni egyes dolgokra vagy, hogy bizonyos képességeket mikor sajátítottak el. Amikor azonban amnéziások egy csoportjának arról beszéltek, hogyan kell tetriszezni, nagy részük a játékról álmodott a következő éjszaka, bár semmi emlékük nem volt azzal kapcsolatban, hogy valaha is játszottak volna vele.

Mielőtt mély álomba merültek volna, a kutatók felébresztették az emlékezetkieséses tesztalanyokat és megkérdezték őket, miről álmodtak. Ötből három résztvevő leeső, forgó négyzetekről és más alakzatokról számolt be, annak ellenére, hogy korábban nem tudták visszaidézni, hogyan is zajlik pontosan a tetrisz nevű játék. Az amnéziások gyakran szembesülnek hasonló, számukra furcsa és értelmetlen álmokkal, amik egy átlagos ember számára semmi különöset nem tartalmazna, nekik viszont gyakran megfejthetetlen, hogy mit láttak álmuk során.

5. A bizarr álmok egy rendszerezési folyamat részei

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság összekapcsolódásának

A tetriszről álmodó amnéziásokkal végzett kísérlet alapján kezdett vizsgálódni Dr. Robert Stickgold azzal kapcsolatban, hogy álmaink miért keszekuszák és furcsák időnként. Azt állapította meg, hogy az amnéziások is emlékeik alapján álmodnak, még akkor is, ha tudatosan nem tudják visszaidézni ezeket az emlékeket, ezért gyakran értelmetlennek tűnnek saját maguk számára is ezek az álmok.

Bizonyára Neked is voltak már furcsa álmaid, például, hogy egy étteremben ülsz az ötödikes fociedződdel, zseléből készült székeken és a kutyád a pincér vagy hasonlók. Dr. Stickgold szerint az agyad ilyenkor különböző, éber állapotban szerzett ingereket, élményeket hasonlít össze és próbál kapcsolatokat találni. Feleleveníti azt, amit a kutyádról tudsz és összeveti a volt fociedződdel kapcsolatos emlékeiddel, hogy megtudja, van-e köztük valami közös, ami alapján közösen vagy azonos helyen lehetne eltárolni őket. Időnként talál összefüggést, időnként nem.

Egy különálló kutatás szerint a furcsa, bizarr álmok során a memória alakulásáért felelős amygdala jobb fele nagyobb aktivitást mutat. Ez is megerősíti, hogy az agy ilyenkor megpróbál összefüggést találni emlékeink között és újrarendszerezi őket.

6. Az álmok előrevetíthetik a jövőt?

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság összekapcsolódásának

Mivel erre semmilyen tudományos bizonyíték nincsen és a legtöbben kétkedőek a hasonló dolgokkal kapcsolatban, ezt az állítást mindkét oldalról meg fogjuk vizsgálni.

Az 1960-as években a New York-i Maimonides Egészségügyi Központban  több paranormális tesztet is végeztek. Az egyikben két csoportra osztották az alanyokat, az egyik csoport tagjai ébren maradtak és erősen egy képre koncentráltak, míg a másik csoport aludt. A kutatók ezután felébresztették a REM-állapotban lévő alanyokat és megkérték őket, hogy írják le, amit láttak. Az eredmény meglepő volt, az álmodók nagy része pontosan azt a képet írta körül, amire a másik csoport tagjai koncentráltak.

Szintén az 1960-as években történt, hogy egy komoly esőzés után megindult sárlavina maga alá temetett egy iskolát Aberfanban, Dél-Walesben. A tragédiában több mint száz ember vesztette életét. Egy John Barker nevű pszichiáter ellátogatott a településre, hogy megkérdezze az ottani lakosokat, nem álmodtak-e hasonlóról a katasztrófa bekövetkezése előtt. Több mint harminc helybéli állította, hogy volt ilyen álma. Ezen kívül még több száz hasonló eset van, egyes vélemények szerint Abraham Lincoln is megálmodta, hogy merénylet készül ellene.

Persze könnyen lehet, hogy mindez csak a nagy számok törvényének köszönhető. Richard Wiseman is ezen a véleményen van, aki nagyszerűen magyarázta el elméletét:

“Először is vegyünk egy átlagos britet, hívjuk egyszerűen Birannek. Most tételezzünk fel néhány dolgot Brianről. Tételezzük fel, hogy 15 és 75 éves kora között minden éjjel álmodik. Egy év 365 napból áll, tehát Brian 60 év alatt 21 900 éjszakát tölt álmodással. Tételezzük fel azt is, hogy egy, az aberfani katasztrófához hasonló eset egy generáció alatt csak egyszer fordul elő, egy véletlenszerű napon. Most tételezzük fel, hogy Brian csak akkor fog emlékezni egy ilyen álomra, ha valóban bekövetkezik egy hasonló esemény. Ilyen esetben az esély arra, hogy Brian előre “megálmodjon” egy katasztrófát, durván 22 000 az egyhez. Itt jön azonban az érdekes rész: a ’60-as években körülbelül 45 millió ember élt Nagy-Britanniában. Ha feltételezzük tehát, hogy minden 22 000 emberből csak egy él át hasonlót, akkor is lesz 2000 ember minden egyes generációban, aki megtapasztal ilyesmit. Ezt nevezzük a nagy számok törvényének.”

Más szavakkal tehát, ha egyszerre teljesülnek a különböző feltételek, előfordulhatnak valószínűtlen, furcsa dolgok. Egyelőre lehetetlennek tűnik bármit is bizonyítani ezzel kapcsolatban, de  ki tudja, talán a jövőben kiderül, hogy egyes esetekben valóban képesek vagyunk megálmodni a jövőt.

7. Többet álmodsz, mint gondolnád

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság összekapcsolódásának

A népszerű hiedelemmel ellentétben nem csak a REM-állapot, hanem mind az öt alvóállapot során álmodunk, igaz, valóban a REM-állapotban átéltek a legélénkebbek. Kutatások megállapították, hogy durván 90 percenként kerülünk REM-állapotba, ennek ellenére elképzelhető, hogy egyetlen éjszaka alatt több tucat álmunk is van.

Miért nem emlékszünk akkor mindre? Mert a legtöbbjük unalmas. Kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy emlékezni fogunk egy álmunkra, ha az valamilyen módon szokatlan és bizarr. A többi álom többnyire mindennapos és realisztikus eseményeket mutat be, például vasalást vagy e-mail olvasást, stb. Agyunk ilyenkor közelmúlt eseményeit eleveníti fel, hogy rögzítse őket vagy tanuljon belőlük, ha szükséges, úgy, mint a kísérleti patkányoknál a 3. pontban.

Az őrült álmok – főleg, amelyek közben felébredsz – azonban jobban bevésődnek és erőteljesebb a hatásuk, ugyanúgy, mint amikor az életben látunk valami furcsát. Az utcán sétálva több ezer száz emberrel találkozunk, de a legtöbbjükre nem tudnánk visszaemlékezni, ha viszont valaki meztelenül futkározna közülük, arra felkapnánk a fejünket és még nagyon sokáig emlékeznénk rá.

8. A szagok megváltoztathatják álmaidat

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság összekapcsolódásának

Nem újdonság, hogy az olyan külső ingerek, mint a fények, szagok vagy akár az ébresztőóra hangja, beépülhetnek az álmokba, de néhány dolog meg is változtathatja az álom menetét és egy szép álomból lidérceset kreálhat vagy fordítva. A szagok például drámaian befolyásolhatják azt, hogy miről álmodsz.

Egy kísérletben kutatók az alvó résztvevők orrába különböző összetételű illatanyagokat juttattak. Eszerint három csoportra osztották őket, az első csoporttal záptojás szagú anyagokat szagoltattak alvás közben, míg a második rózsaillatút kapott, a harmadik csoport pedig a kontrollcsoport volt, tehát ők “szagmentesen” alhattak. Akik záptojást szagoltak álmukban, arról számoltak be, hogy álmuk érzelmi szempontból egy bizonyos ponton mélyrepülést vett. Egy résztvevő például azt mesélte, hogy álmában egy kínai nővel beszélgetett, aki egyik pillanatról a másikra ellenszenvessé vált vele szemben, mintha undorodna tőle. Ez is igazolja, hogy a szagok azonnali hatással lehetnek álmainkra.

9. A rémálmok befolyásolhatják a kedvedet

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság összekapcsolódásának

Izgatott, levert vagy ideges vagy? Okozhatják mindezt a rémálmok is. Egy kutatás során 147 tanulót kértek meg, hogy két héten keresztül vezessenek naplót arról, milyen gyakran vannak rémálmaik. Miután letelt a két hét, elvégeztettek velük két nemzetközileg elismert pszichológiai tesztet, hogy kiderüljön, mennyire vannak jó állapotban mentálisan.

Az eredmények azt mutatják, hogy megfigyelhető összefüggés van a rémálmok száma és mentális állapot között. Minél több rémálma volt valakinek, annál rosszabbul teljesített a teszteken. Persze az is lehet, hogy ezek az emberek valami más miatt érezték rosszul magukat és ez okozta magukat a rémálmokat. Bárhogy is legyen, az mindenképpen bizonyított, hogy a rémálmok és a pszichológiai hogylét összefüggenek egymással.

10. Minden álom egy adag skizofrénia

Tíz furcsa módja az álmok és a valóság összekapcsolódásának

Egyes vélemények szerint az álmok nagyon hasonlóak a skizofrénia állapotához az agy aktív területeit nézve. Más szavakkal a skizofrén agy is álmodik, de képtelen éber állapotban megszüntetni ezeket az álmokat. Más szemszögből nézve úgy is fogalmazhatunk, hogy minden este, amikor álmodunk, skizofrén állapotba kerülünk.

Mint arról már írtunk, a furcsa álmok során az agy valamiféle kapcsolatot keres a látszólag összefüggéstelen emlékek között és ezen folyamat során alakulnak ki az őrült álmok. Mindenki tapasztalt már ilyesmit. A skizofrénia is hasonló, de ott véletlenszerűen jön létre ez az állapot, gyakran olyankor, amikor a személy ébren van.

Forrás: ListVerse.com

Leave a Reply