NLP, NLP tréning, Mély Belső Átalakulás

Hatástechnikák – Mnemotechnikai alapelvek

Hatástechnikák - mnemotechnikai alapelvek

Az emberi memóriával kapcsolatos ismeretek hasznosítása az interakciókban

Hatástechnikák - mnemotechnikai alapelvek

A pszichoterápia, a coaching, a tanácsadás, és a vezetés sikeressége gyakran azon múlik, hogy sikerül-e pozitív irányban megváltoztatni az ügyfelek, páciensek, munkatársak felfogását, gondolkodásmódját vagy viselkedését. Ezek a változások nagyban függnek attól, miként érkezik az új információ, melynek aztán rögzülnie kell az emlékezetben. A Hatástechnikát* azért fejlesztették ki, hogy az emberi memóriával kapcsolatos ismereteket a pszichoterápiában, coachingban, vezetésben is fel lehessen használni, ezáltal gyorsabb és tartósabb fejlődést elérve. Az alábbi cikk a Hatástechnika alapjául szolgáló mnemotechnikai elvek egy rövid vizsgálatát mutatja be. Ezek az egyszerű technikák a multiszenzoros érzékelésen alapulnak, melynek segítségével az elvont fogalmak kézzelfoghatóvá válhatnak, kiválthatóak érzelmek, felkelthető az érdeklődés. Ez a módszer a  ügyfelek már meglévő tudására, ismereteire alapoz, és játszva lehet fejlődést elérni a segítségével, elkerülve a folyamatos ismétléseket. Bármilyen probléma esetén alkalmazható, növeli a kezelések hatékonyságát, és az esélyt arra, hogy a terapeuta, coach és az ügyfél is elégedett legyen.

Bár köztudott, hogy az implicit és explicit memória alakulását erősen befolyásolják a multiszenzoros észlelések, ezt a tényt mindeddig nem használták ki teljesen a pszichoterápia területén. Ennek ellenére sok módszert kifejlesztettek, mely a tapasztalati élményeken alapszik. Ilyen például a játékterápia, kalandterápia vagy a pszichodráma, ezeket azonban az orvosnak és a páciensnek sem könnyű kiviteleznie az irodában ülve. A Hatástechnikát azért fejlesztették ki, hogy ezek terápiák, módszerek mindenki számára könnyebben alkalmazhatók és hozzáférhetőek legyenek. A pszichoterápia egyik legfontosabb feladata kialakítani és megerősíteni azt a gondolkodásmódot, látásmódot és egyéb képességeket, melyek segítenek megfelelni az ingergazdag, stimuláló és multiszenzoros érzékeléssel teli mindennapi élet kihívásainak. A Hatástechnika célja, hogy a folyamatokat, foglalkozásokat, terápiás kezeléseket ugyanilyen ingergazdaggá, stimulálóvá és multiszenzoros érzékelésben gazdaggá tegye.

A Hatástechnika multiszenzoros módszerei az agy működésén alapulnak, figyelembe véve annak észlelését, tanulását és információtárolási képességét, így alkalmazása tartós hatást érhet el az alanynál.  Ezek a technikák a Hatásterápiából származnak, mely magába foglalja az olyan módszerek multiszenzoros érzékeléseken alapuló elemeit, mint az NLP, az Ericksoni hipnózis, a megoldásközpontú pszichoterápia, a valóságterápia, a racionális-emocionális terápia, a tranzakcionális elemzés, a Gestalt terápia vagy a Proaction elmélet. A terápia során egyszerű tárgyakat, például műanyagból vagy habszivacsból készült poharakat, papírlapokat, kártyalapokat, modellező agyagot, video- és audiokazettákat, gumiszalagokat vagy székeket használnak, ezzel az elvont fogalmakat kézzel foghatóvá, szemmel láthatóvá, hallhatóvá téve, ami a résztvevőknek energiát adhat, nagyobb koncentrációra sarkallhatja őket, ezzel hatásosabbá téve a pszichoterápiát. Mivel ezek könnyen beszerezhető és mindenki által ismert tárgyak, a terápiába való bevonásuk nem jelent problémát.

Hogy jobban megértsük a Hatástechnikák működését, nézzük meg az alábbi példát, mely csak egyike azon több száz technikának, melyek szinte minden probléma esetén és minden  ügyfélnél alkalmazhatóak.

A pszichológus egy öregek otthonában dolgozott, ahol élt egy idős hölgy, aki minden foglalkozás alól kivonta magát. Nem volt hajlandó a többi lakóval együtt részt venni a különböző programokban, ezért félő volt, hogy egyre erősödő depresszióba esik. A terapeuta ahelyett, hogy csak beszélgetett volna a hölggyel, megpróbálta volna feltérképezni a múltját és a jelenét vagy szavakkal próbálta volna meg rábírni, hogy legyen aktívabb a jövőben, egyszerűen elővett egy pakli kártyát.

  • „Szokott kártyázni?” – kérdezte a pszichológus.
  • „Nem, többé már nem. Inkább szeretnék egyedül…”
  • „Nos, mi lenne, ha pókereznénk egy kicsit? Csak Ön és én” – szakította félbe az orvos.

Kiosztott öt-öt lapot, majd elmagyarázta a szabályokat, melyek szerint az a lényeg, hogy a kézben és az asztalon lévő lapokból a lehető legjobb kombinációt kell kihozni. Miközben magyarázott, gyorsan felkapott pár lapot az asztalról és kihozta belőlük a legjobb kombinációt, amit tudott: négy ászt és egy királyt. Ezután megkérdezte az idős hölgyet, hogy milyen lapjai vannak, aki erre egy négyes párt mutatott.

  • „Sajnos veszített, de semmi baj, játsszunk még egy kört” – mondta az orvos.

Újra osztott, és ismét felvette az asztalról a neki tetsző lapokat, esélyt sem adva páciensének a nyerésre. Néhány kör után aztán az idős hölgy nem bírta tovább.

  • „Ez így nem fair! Az összes jó lapot felveszi, nekem pedig egyet sem ad.” – méltatlankodott.

A pszichológus éppen erre várt.

„Én inkább úgy mondanám, hogy nem kért jobb lapokat. Tudja, mióta megérkezett hozzánk, mindent megteszünk, hogy a lehető legjobb lapokat osszuk Önnek, de mindig nemet mond, ha megpróbáljuk bevonni valamilyen közös tevékenységbe. Én azonban tudom, hogy jó lapokkal játszik: egészséges, jó észjárású és sok mindent elért az életben. Ott vannak az ütőkártyák a kezében, de Ön mindig csak a gyengéket játssza ki azzal, hogy azt mondja, semmi értelme a közös programoknak és inkább egyedül marad, mert senki nem szereti. Ha fogná a már meglévő jó lapjait és megpróbálna melléjük továbbiakat keresni, egész másnak látná az itteni életét.”

Az orvos ezután összeállította a legjobb kombinációt, a royal fush-t a hölgy számára: az ász jelentette a fizikai egészséget, a király a szellemi frissességet, a dáma a szerető természetet, a bubi az ápolók segítségét, a tízes pedig a közösségi életet a többi lakóval. Ezután felállt és otthagyta az idős hölgyet a lapokkal, hogy emlékeztessék rá, mindene megvan, hogy boldogan folytassa életét.

Az ilyen foglalkozások mindig nagy hatással vannak a páciensre, mivel mnemotechnikai elveken alapulnak, így gyorsan és maradandóan bevésődnek az emlékezetbe. A mnemotechnikát és a különböző mnemotechnikai eszközöket évszázadok óta használják, hogy segítsenek az embereknek különböző dolgok megjegyzésében és emlékezőképességük javításában. A Hatástechnikák mnemotechnikai elveken alapuló elemei lehetővé teszik a terapeuták számára, hogy a memóriára hatva segítsenek klienseiknek.

Cikkem további része a nyolc fő mnemotechnikai elvet mutatja be, és megvizsgálja, miként építhetők be ezek a munkánkba.

Hatástechnikák - mnemotechnikai alapelvek

1., A multiszenzoros érzékelés fontossága

Nap, mint nap új dolgokat tanulunk a multiszenzoros hatásoknak köszönhetően, éppen ezért, ha egy klienssel egy foglalkozás során csak szóban kommunikálunk, az érzékszervei nagy részét elhanyagoljuk. Azzal, hogy a páciens kezébe adunk egy színes kártyalapot, látási és tapintási ingereket váltunk ki belőle (a szeméhez is „beszélünk”), és két újabb, nagyon fontos és erőteljes érzékszerv lép működésbe. Egy átlagos ember agyában a beérkező információk 60-80%-át a látás teszi ki, tehát ha a verbális interakciók során óvatosan, gondosan kiválasztott vizuális tartalmat is felhasználunk, nagymértékben javulhat az eredményesség, üzenetünk könnyebben célba talál. A Hatásterápia használói számára nem az a fő kérdés, hogy gondolataikat miként mondják el  ügyfeleiknek, hanem, hogy miként mutassák meg nekik, és hogyan érjék el, hogy megtapasztalják, amit kell. A fenti példában hosszú magyarázkodás helyett az orvos kártyák segítségével mutatta be a hölgynek a problémáit és azok megoldását.

Kutatások is alátámasztják, hogy az agy hallásért és látásért felelős részei aktívabban működnek, ha bimodális ingereknek vannak kitéve, mintha csak unimodális inger érné őket. Más szavakkal több neuron aktiválódik, ha az információ verbális és vizuális elemek keverékeként érkezik be, mintha külön-külön érkeznének ezek az ingerek. Ez tehát azt jelenti, hogy ha egy foglalkozás során egyszerre hatunk a kliens látási, hallási, tapintási és kinesztetikus érzékszerveire, az eddigieknél sokkal erősebb hatást érhetünk el. Az érzékszervek közösen, egymást segítve működnek, ez nemcsak az információ megértését gyorsítja, de annak közvetítését, tárolását és előhívását is. Ezt az elvet a szakemberek következetesen használják a Hatástechnikák minden területén. Több egymás mellé rakott pohár és egy kancsó víz segítségével könnyebben megmutatható például, hogy a kliens mennyire él kiegyensúlyozott életet. Mindegyik pohár az élet egyik területét jelképezi (család, munka, szabadidő, közösségi élet), a beléjük töltött víz mennyisége pedig az ezekbe a területekbe fektetett energia mennyiségét. Azzal, hogy egyik székről a másikra ül, a kliens fizikálisan is ki tudja fejezni a különböző én-állapotokat, egy régi videokazetta pedig képes a zavaros, rossz gyermekkori emlékeket átalakítani szemmel látható, kézzel fogható formába. Azzal, hogy különböző tárgyakat adunk a páciensek kezébe vagy mozgásra kérjük őket, minden esetben multiszenzoros hatást váltunk ki, amivel a foglalkozás sokkal hatásosabb lehet, mintha egyszerűen csak szavakat használtunk volna.

2., Alakítsuk az elvont fogalmakat kézzelfoghatóvá

Puha, mint a bársony. Megbízható, mint egy svájci óra. Erős, mint egy bika.

Az ilyen hasonlatok a reklámokban gyakran konkrét metaforákként jelennek meg, mivel a marketing szakemberek jól tudják, hogy az agy a kézzel fogható, szemmel látható információkat sokkal könnyebben befogadja és megjegyzi, mint az elvont fogalmakat. A képes beszéd, a metaforák és allegóriák használata ajánlott a pszichoterápia során is, mivel így könnyebb kézzel foghatóvá tenni bizonyos fogalmakat. A Hatástechnika ezt a játékterápia bizonyos elemeivel vegyíti, így néhány egyszerű eszköz segítségével könnyedén kézzelfoghatóvá lehet tenni az elvont fogalmakat. A tárgyakat mozgatva, alakítva maga a fogalom, a probléma is alakítható, így könnyebben el lehet jutni a megoldáshoz.

Egy terapeuta ezzel a módszerrel próbál meg segíteni egy nőnek, aki a fia halála után teljesen elzárkózott a külvilágtól, sem a családjával, sem a barátaival nem akart beszélni, és dolgozni sem ment be többet. A pszichológusa egy papírlapot adott a kezébe és megkérte, hogy hajtsa félbe, majd ismételje ezt addig, amíg a papír olyan kicsit nem lesz, hogy már nem tudja tovább hajtogatni. A terapeuta azt mondta, hogy a nő ugyanazt tette a papírral, amit korábban magával is. Elővett egy újabb lapot, és azt mondta, ez jelképezi a nőt, aki korábban volt. „Miután a fia meghalt, Ön úgy döntött, nem akar szeretni többet, mivel túl nagy fájdalommal jár. Majd a következőt tette:” – mondta a pszichológus, majd félbehajtotta a lapot „ezzel az életének legalább a felét eldobta magától. Ezután azt mondta, nem fog többet dolgozni sem.” – ezzel újra félbehajtotta a papírt, „Nem törődött többé a férjével sem, mivel úgy vélte, nem érti meg az Ön fájdalmát, amikor arra kérte, hogy lépjen tovább.”. A pszichológus tovább folytatta a nő különböző tudatos és tudatalatti negatív döntésének a sorolását, és minden mondat után még egyszer félbehajtotta a papírt, amíg olyan kicsit nem lett, hogy nem tudta tovább hajtogatni. Felmutatta a papírt, és így szólt: „Itt van most Ön, kicsinek, elesettnek és magányosnak érzi magát. Sajnálom, hogy nem hozhatom vissza a fiát, de ha Ön is úgy akarja, segíthetek megfordítani a folyamatot, hogy újra megnyílhasson a világ felé.” – majd lassan elkezdte széthajtogatni a lapot. „Biztos vagyok benne, hogy így újra erős és boldog nő lehet Önből.”

Azzal, hogy a terapeuta egy papírlap segítségével jelképezte ügyfele döntéseit, és azok eredményeit, nemcsak azt mutatta meg kézzelfoghatóan, hogy megérti kliense helyzetét, de azt is, hogy van kiút ebből az állapotból. Ha csak beszélünk az olyan elvont fogalmakról, mint a zárkózottság vagy elszigeteltség, és nem próbáljuk meg őket kézzelfogható formába hozni, gyakran semmit nem érünk el az olyan ügyfeleknél, akiknél ez az állapot régóta tart. Egy papírlap tapintható, látható, alakítható, és ami a legfontosabb, visszaállítható eredeti formájába. Ha a kliens úgy dönt, hogy elfogadja a segítséget, ő is újra megnyílhat, akárcsak a lap, újra együtt lehet a családjával és a barátaival. Lépésről lépésre nyithat a világ a felé, és visszaváltozhat régi önmagává fia elvesztése ellenére.

Minden egyszerű kis tárgyat fel lehet használni ahhoz, hogy szemmel láthatóvá, tapinthatóvá tegyünk bonyolult fogalmakat. Egy papírlapot például bármilyen ügyfélnél fel lehet használni, akit veszteség ért, legyen az akár egy baleset miatti rokkantság, iskolai gondok vagy valamilyen megaláztatás. Fontos része a terápiának, hogy adjuk oda nekik a papírt, egyelőre még nem elárulva annak szerepét, és kérjük meg őket, hogy hajtsák össze. Később ennek segítségével megértik majd, hogy különböző döntéseikkel ők is így zárkóztak el a világ elől, de a megfelelő módszerekkel újra megnyílhatnak és jól érezhetik magukat.

3., Építsünk a már meglévő tudásra

Képzeljük csak el, hogy egy kvantumfizikusoknak szóló előadáson vagyunk, ahol az előadó egymás után mondja a bonyolultabbnál bonyolultabb szakszavakat. A fizikusok bőszen bólogatnak, de mi elveszettnek érezzük magunkat. Mivel nincsenek meg a témához szükséges ismereteink, a beérkező információkat nem tudjuk hasznosítani, nincs meg az alap, melyre építhetnénk belőlük. Az ügyfeleink nem pszichológiai előadásra érkeznek hozzánk, és a legtöbben nem tudják például, hogy mi az a neurózis, védekező mechanizmus, kivetítés vagy szuperegó. Azáltal viszont, hogy a  ügyfél tudására, ismereteire építünk, ezek alapján végezzük a foglalkozást, rengeteg vizuális, érzelmi alapú és kinesztetikus emléket újra felébreszthetünk benne, anélkül, hogy ezt észrevenné. Azzal, hogy a páciens ismereteire építünk, könnyebben megnyithatjuk, így üzenetünk könnyebben elér hozzá, és nagyobb valószínűséggel járunk sikerrel. Egy olyan közérthető példával, mint egy kártyajáték, könnyen kapcsolatot teremthetünk az ügyféllel, és rámutathatunk, mit kell tennie, hogy jobb legyen az élete. A kártyajátékos példában bemutatott idős hölgy hogyan cserélhetné ki a gyengébb lapjait erősebbekre? Talán, ha együttműködne az otthon személyzetével. Miként játszhatná ki a legjobban a már meglévő jó lapjait? Talán, ha aktív maradna és részt venne a foglalkozásokon az otthon többi lakójával.

4., Az érzelmek stimulálása

A legerősebb, legmeghatározóbb emlékeink akkor keletkeznek, amikor erős érzelmek befolyása alatt állunk. Mindegy, hogy öröm vagy bánat, izgalom vagy félelem, az erős érzelmeket kiváltó helyzeteket fogja a legkönnyebben visszaidézni az agy, mivel ilyenkor aktiválódik az amygdala és stresszhormonok szabadulnak fel. Ezt a tudást a pszichoterápiában is hasznosíthatjuk, hogy a  ügyfelet ösztönözzük a változásra és személyes fejlődésre, valamint ezen változások megőrzésére. Ehhez legalább három technikát kell használnunk: olyan tárgyakat bevonni a foglalkozásba, melyek érzelmeket váltanak ki; eljátszani, bemutatni egy szituációt, ezáltal növelve a foglalkozás intenzitását; vagy egy bizonyos jelrendszert kialakítani, melyben minden tárgynak, mozdulatnak jelentése van a páciens életére vonatkozóan. Az első példánkban mindhárom technikára akad példa. A legtöbb ember számára a kártyázásról pozitív emlékek törnek elő, ahogy egy pakli kártya mellett múlatják az időt a családdal vagy a barátokkal vagy épp kemény kártyacsatákat vívnak. Ezt jól mutatja, hogy nem volt szükség hosszú győzködésre, a  ügyfél szinte azonnal belement a játékba, ezzel a terapeuta előtt meg is nyílt az út a kezelés további részére.

A kártyajáték jó lehetőség volt arra is, hogy a terapeuta rávilágítson a kliens visszavonult viselkedésére, tanácstalanná, majd kíváncsivá tegye, és elérje, hogy felháborodva ő is lapot kérjen, végül ezeknek az érzelmeknek a segítségével könnyebben el tudta magyarázni a hölgynek a viselkedésével kapcsolatos problémákat. A lapok ugyanakkor jelképekként is szolgáltak, mely segítette a kommunikációt közte és a  ügyfél közt. Így következő beszélgetésükkor az orvos jelképesen akár azt is kérdezheti az idős hölgytől, hogy kijátszotta-e már a pikk ászát. Mindhárom, a foglalkozás során felhasznált módszer érzelmeket keltett a  ügyfélben, így nagy rá az esély, hogy jóval a foglalkozás után is emlékezni fog a pszichológus által közvetíteni kívánt üzenetre, ráadásul kettejük kapcsolatát is közvetlenebbé tette, ami még hatékonyabbá teszi a beszélgetést.

5., Az érdeklődés felkeltése

A figyelem és az emlékezet szorosan összekapcsolódik, legyen szó akár az implicit, akár az explicit memóriáról. Nem meglepő, hogy a kliensek nagy része nem emlékszik, mi hangzott el az előző beszélgetésen. Egyszerűen nem figyeltek oda, mindegy, hogy a depresszió vagy esetleg valamilyen figyelemzavar miatt, a saját gondolataikkal voltak elfoglalva vagy más zavaró tényező vonta el a figyelmüket. Egy foglalkozás csak akkor lehet sikeres, ha a páciens emlékezni fog rá, ehhez pedig el kell nyerni a figyelmét. Ezt elérhetjük például úgy, hogy valamilyen meglepő feladat elé állítjuk. Amikor a pszichológus elővett egy pakli kártyát és osztani kezdett, a  ügyfél a játékra figyelt, és agya megpróbálta megoldani az elé kerülő feladatot, ugyanez történt, amikor a másik orvos magyarázat nélkül a zárkózott nő kezébe adta a papírlapot és megkérte, hogy hajtogassa össze. Mindkét ügyfélnek sikerült felkelteni az érdeklődését és a figyelmét, így jobban meg tudtak jegyezni mindent, ami a foglalkozás közben történt vagy elhangzott. Minél jobban képes lekötni egy pszichológus a  ügyféle figyelmét, és minél jobban felkelti az érdeklődését, annál nagyobb az esélye, hogy sikerrel jár, és a kliense elindulhat a gyógyulás útján.

6., Az öröm elve

Ez az elv azon a tényen alapszik, miszerint az emberek mindig az örömet, az élvezetet keresik. Ezt az elvet azonban meglehetősen ritkán használják a pszichoterápiában, melyet a legtöbben nehéz és gyakran szívszorító dolognak tartanak. Az állatokhoz hasonlóan az embereket is vonzzák azok a dolgok, melyekben örömüket lelik, és ezekhez újra és újra vissza is térnek. Ami fájdalmat, szomorúságot okoz, azt azonban igyekeznek minél messzebb elkerülni. Az ügyfelek számára elrettentő lehet, ha nyíltan kell beszélniük a megélt fájdalmaikról, de ha ezeket a ki nem mondott fogalmakat különböző tárgyak és más eszközök segítségével ki tudják fejezni, az nagyban megkönnyítheti a dolgukat, és a terapeutának is segít hatékonyabban felmérni a helyzetet. Ha sikerül a foglalkozásba játékosságot, örömöt vinni, például kártyázással, elkerülhető a reflexszerű elkerülés és ellenállás a  ügyfél részéről, a kialakuló pozitív érzelmek pedig felhasználhatók, hogy a probléma más megvilágításba kerüljön, és fény derüljön a lehetséges megoldásra.

A következő példa jól mutatja, hogyan segíthet az örömérzet csökkenteni a gátakat a foglalkozás során. A pszichológus egy fiatal pácienssel foglalkozott, aki drogokat kezdett használni. A foglalkozás során egy negyeddollárost nyújtott ügyfele felé. A felkínált pénz, legyen bármilyen kis összeg is, örömérzetet vált ki, ez jelen esetben segített a terapeutának, hogy kliense, aki addig nem volt hajlandó a droghasználatról beszélni, megnyíljon. Ahogy a fiatalember a pénzért nyúlt, a pszichológus rászólt: „Várj! Ne vedd el az egészet, csak a Liberty (szabadság) szót vedd le róla!” Ez természetesen lehetetlen volt, a terapeuta ezután elmagyarázta, hogy hiába adnak a drogok is gyakran szabadságérzetet, mellette elválaszthatatlanul ott vannak a mellékhatások, az egészségügyi problémák kockázata, a családi kapcsolatok megromlása, koncentrációs zavarok, pénzügyi gondok. A negyeddolláros érme ezzel egy szimbólummá vált a kábítószer-használat összetett hatásait bemutatva. A pszichológusnak ezzel sikerült megnyitnia páciensét, és elmagyarázni neki, hogy jobb, ha önkontrollt gyakorol, és nem vállalja a pillanatnyi kielégüléssel járó kockázatot.

7., Az egyszerűség az igazi kifinomultság

A rengeteg reklámszövegben, a reklámokban felcsendülő egyszerű dallamokban mind van valami közös: az egyszerűség. Ezért van az, hogy sok ember nem tudja kiverni a fejéből egy-egy reklám zenéjét vagy szövegét, de egy hosszú, tudományos magyarázatot hamar elfelejt. A kevesebb néha valóban több, ez sok vizsgálat során bebizonyosodott már, ahol egyszerű, majd összetett ingerekkel tesztelték a vizuális memóriát. Ha egy terápiás beszélgetés során sok „és”-t, „ha”-t vagy „de”-t használunk, azzal csak elnyújtjuk a mondanivalónkat, ezzel megnehezítve saját dolgunkat, mivel így nehezebben jut el a  ügyfélhez az üzenet. Azzal, hogy egyszerű jelképeket, tárgyakat, például kártyát használunk, könnyebben rögzíthetjük mondanivalónkat ügyfelünk fejében, és sokkal kézzelfoghatóbb, elérhetőbb síkba helyezhetjük azt. Ahogy már volt róla szó, az ügyfelek nem pszichológiai előadásra jönnek hozzánk, hanem azért, hogy túllépjenek életük egy nehéz szakaszán. Lehet, hogy a páciens erősségeit kártyalapokkal bemutatni nem túl elegáns, de hatékony.

Sok esetben egy pohárba töltött homok jól jelképezi a haladást, amit a kliens a foglalkozások során elért. Egy negyvenéves nő ellátogatott egy terapeutához arra panaszkodva, hogy eddig egyetlen pszichológus sem tudta csökkenteni a szülei felé érzet dühét. A terapeuta megkérte, hogy beszéljen a problémájáról. A nő arra panaszkodott, hogy a szülei soha nem támogatták a tanulmányait, és elmondása szerint ezzel meghiúsították az álmait. Miután már hosszú ideje panaszkodott, a pszichológus félbeszakította és egy pohárba homokot töltött. „Ez a homok jelképezi a dühöt és frusztrációt, amit érez. Öntsön ki belőle annyit, amennyit Ön szerint az eddigi beszélgetéseken javult a helyzet.” – mondta a terapeuta. A nő felismerte, hogy még mindig ugyanolyan dühös, mint volt, ezért az összes homokot a pohárban hagyta. A pszichológus így egy egyszerű eszköz segítségével rájött, hogy más módszereket kell alkalmaznia, ha segíteni akar a  ügyfélén. Ez a kis játékosság ugyanakkor közelebb is hozta őket a páciensével. Ez az egyszerű módszer segíthet megmutatni a fejlődést foglalkozásról foglalkozásra, egészen addig, amíg eljutnak arra a szintre, hogy a kliensnek már nincs szüksége terápiára.

8., Ismétlés ismétlés nélkül

A pedagógiai pszichológusok már régen rájöttek, hogy egy új információ megtanulásához vagy egy új képesség elsajátításához ismétlésre van szükség, egy ember nevét is könnyebben megjegyezzük, ha többször bemutatkozunk egymásnak. Ezzel az a probléma, hogy a folyamatos ismétlés előbb-utóbb unalmassá válik a terapeuta és a páciens számára is, ami ellent mond az ötödik mnemotechnikai elvnek. A Hatástechnikák során használt egyszerű segédeszközök megoldják ezt a gondot. Azzal, hogy mindennapi tárgyakat vonunk be a foglalkozásokba, amikkel a  ügyfél nap, mint nap találkozni fog vagy amiket magával vihet a beszélgetés után, megszabadulunk az ismétlés terhétől. A beszélgetések során ezeket a tárgyakat szimbólumként használjuk, különböző jelentéssel ruházzuk fel őket, ezért a  ügyfélnek csak rájuk kell néznie, és újra még újra eszébe jut a hozzá kapcsolódó üzenet.

Az első kísérletben szereplő páciens is megtarthatta a kártyákat. Akár a pénztárcájába, a zsebébe vagy az asztalra tette őket, hetente biztosan többször is rájuk fog nézni, így eszébe fognak jutni a terapeuta szavai. A fia halála miatt zárkózott nő is magával vitte az összehajtott papírt, így ha úgy érzi, készen áll előrelépni az életben, bármikor előveheti és széthajthatja. A drogok csábításába esett fiatalember is megtartotta a szerencsepénzét, melyről mindig eszébe jut majd, hogy a terapeutája mellette áll. Az utolsó kísérletben szereplő nő az éjjeliszekrényére helyezheti a homokkal teli poharat, ezzel mindennap emlékeztetve magát arra, hogy mi a célja, mit szeretne elérni, így talán könnyebben elengedheti haragját.

Hatástechnikák - mnemotechnikai alapelvek

Összegzés

Ez a cikk mindössze néhány példát mutatott be arra vonatkozóan, hogy miként lehet használni a mnemotechnikai módszereket a pszichoterápiában, coachingban, ezáltal hatékonyabbá téve a kezeléseket. Az emlékezőképességre tett pozitív hatás mellett a Hatástechnikák alkalmazása jelentősen növeli a terápiák hatékonyságát, és segít, hogy a pszichológus és a páciens között a lehető leggyorsabban erős kapcsolat alakuljon ki. Ez a módszer teljes mértékben bevonja a folyamatba az ügyfeleket a különböző jelképek segítségével, és a már meglévő tudásra, ismeretekre épít. A Hatástechnikák alkalmazása a terapeuták és a páciensek számára is örömteli lehet, hiszen a feladatok, foglalkozások mindkettejük figyelmét lekötik, az így elérhető fejlődés pedig kézzelfogható.