NLP, NLP tréning, Mély Belső Átalakulás

Az önbizalom nem mindig jó tanácsadó

Az önbizalom nem mindig jó tanácsadó

Szeretünk magabiztos kijelentéseket tenni és másoknak is könnyebben elhiszünk valamit, ha azt rövid gondolkodás után, magabiztosan mondják, de az önbizalom ebben az esetben egyáltalán nem megbízható, állítja a Nobel-díjas tudós, Daniel Kahneman.

Az önbizalom nem mindig jó tanácsadó

Kollégájával és közeli barátjával, Amos Tverskyvel végzett, évtizedeken át tartó kutatómunkája során Kahneman a gondolkodás és döntéshozás két módját különítette el:

a gyors (intuitív) és

lassú (racionális) gondolkodást.

Ha valaki szakértővé válik valamiben, például a sakkban, akkor szakterületén képessé válik gyors, ugyanakkor jó döntéseket hozni, mivel a hosszú évek tapasztalata során a különböző lépések, megoldások, kombinációk beépültek az agyába és automatikusan előjönnek, amikor szükség van rájuk. Ha például egy sakknagymester magabiztos és tesz egy gyors lépést, akkor nagy a valószínűsége, hogy a lépés valóban helyes.

Az önbizalom nem mindig jó tanácsadó

A baj ott kezdődik Kahneman szerint, hogy gyakran olyankor is előszeretettel hozunk intuitív döntéseket, amikor fogalmunk sincs, hogy mit csinálunk.

Ami még rosszabb, hogy másokkal szemben is így viselkedünk, úgy gondoljuk ha magabiztosnak tűnnek és azonnal rávágják a választ valamire, akkor biztosan tudják, hogy miről beszélnek.

Ez az elv országos, sőt, globális szinten is működik, ami katasztrofális eredményekhez vezethet. Vegyük csak például az elnökválasztásokat: a politikai hovatartozás szempontjából instabil emberek többnyire azt a jelöltet választják, aki magabiztosabbnak tűnik, függetlenül attól, hogy a magabiztosság mellett bölcsebb-e vagy sem a másik jelöltnél. Volt már példa a történelem során arra, hogy magabiztos vezetők képesek voltak elhitetni népük nagy részével, hogy szükség van véres, komoly emberáldozatokat követelő háborúkra. A náci Németországban született, de Izraelben nevelkedett Kahneman személyesen is megélte mindezt.

Az önbizalom nem mindig jó tanácsadó

Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne csapjuk be magunkat gyors döntéseinkkel?

Kahneman is beismeri, hogy nincs egy minden helyzetben használható, mindig mindig működő módszer, hiszen az emberi agy sok más mellett önmaga becsapásának is mestere (saját magát zárja labirintusba). A tudós eddigi élete nagy részét azzal töltötte, hogy megkérdőjelezte mások és saját maga gondolatait, döntéseit. Döntései során a “Miről gondolom azt, hogy tudom és miért gondolom úgy, hogy tudom?” kérdést teszi fel magának és másoknak is ezt ajánlja.  Bár soha nem leszünk tökéletes döntések meghozatalára programozott gépezetek (sokszor még akkor sem döntünk ésszerűen, ha tisztában vagyunk az összes lehetőséggel és azok kimenetelével), de elegendő gyakorlással megszabadulhatunk jó pár rossz döntéstől.

Felfokozott helyzetekben többnyire nem vagyunk képesek megfontolt, racionális döntéseket hozni, de higgadt állapotban ilyenkor is érdemes újra végiggondolni mindent.

Forrás: BigThink.com

Leave a Reply